Álmom, hogy egyszer kézen fogva sétálhassak a fiammal” – egy focisérülés után amputálták a fiatal családapa lábát

Egy ártatlannak tűnő focizással kezdődött minden annál a fiatal családapánál, akinek az életét néhány év alatt teljesen felforgatta egy ritka és agresszív csontdaganat. Barizs Arnold hosszú éveken át együtt élt a fájdalommal, miközben dolgozott, házat újított fel, családot alapított és próbálta élni a mindennapokat. Mire azonban újra orvoshoz fordult, a korábbi sérülés helyén kialakult elváltozás súlyos daganattá nőtte ki magát, amely már szinte teljesen szétroncsolta a csípője körüli csontokat. Az életét végül csak egy rendkívül komoly amputációs műtét menthette meg. A mozgássérült férfi jelenleg azért küzd, hogy összegyűljön egy bizonyos összeg, hogy hozzájuthasson egy modern művégtaghoz.

A mozgássérült Barizs Arnold művégtagra gyűjt
Barizs Arnold kálváriája mintegy tizenkét évvel ezelőtt kezdődött, amikor barátaival focizott. Egy rossz mozdulat után azonnal erős fájdalmat érzett a csípőjénél, és napokig alig tudott lábra állni. Úgy érezte, mintha kificamodott volna a lába, ezért akkor nem tulajdonított különösebb jelentőséget a sérülésnek. Néhány nap elteltével ugyan már tudott járni, de sántított, a fájdalom pedig hosszú éveken át megmaradt.

Otthonában látogattuk meg a konyári férfit, aki megosztotta, később ugyan eljutott orvoshoz, de az első vizsgálatok során még csak egy kisebb cisztát találtak a csípőjénél. A műtét lehetősége akkor már felmerült, ő azonban folyamatosan halogatta a beavatkozást. Előbb a munka miatt nem akart kiesni hosszabb időre, később munkahelyet váltott, majd házfelújításba kezdtek, összeházasodtak, megszületett a kisfiuk – mindig volt valami, ami fontosabbnak tűnt.

Közben azonban a fájdalom egyre erősödött. Előfordult, hogy télen egész éjszaka nem tudtam aludni a hideg miatt jelentkező erős fájdalomtól, mégsem hagytam abba az építőipari munkát
– fogalmazott.

Ökölnyi nagyságú csontdaganat alakult ki
A beszélgetés során kiderült, a fordulat 2023-ban következett be, amikor a családapa ismét kivizsgáltatta magát. Az újabb MR- és CT-vizsgálatok eredményei már sokkoló képet mutattak: a korábbi néhány centiméteres cisztából addigra egy körülbelül 11 centiméteres, ökölnyi nagyságú csontdaganat alakult ki, amely a csípője és a medencéje körüli csontokat is súlyosan károsította.

Az orvosok később azt állapították meg, hogy a régi focisérülés során valójában csontrepedést szenvedett. Ebből alakulhatott ki előbb a ciszta, majd később a daganat.

A szakorvos már az első leletek láttán közölte velem, az állapotom rendkívül súlyos, a legnagyobb kérdés akkor az volt, kialakult-e áttét. Majd kiderült, hogy szerencsére a daganat még nem terjedt tovább, így az orvosok azonnali műtétet javasoltak
– mondta. Hozzátette: néhány nappal később befeküdt a kórházba, ahol közölték vele, a daganat eltávolításához amputációra lesz szükség.

A medencének egy részét is el kellett távolítani
Nemcsak a lábamat amputálták, hanem a medencémnek egy részét is el kellett távolítani, hogy minél kisebb legyen a kiújulás esélye. A műtét idején kisfiam mindössze fél éves volt. A helyzetet lelkileg talán azért tudtam könnyebben feldolgozni, mert nem egyik pillanatról a másikra történt velem a tragédia, gondolok itt arra, hogy nem egy autóbaleset következménye. Megmondták előre, hogy mi fog történni. Tudtam, mire számítsak. Szerintem sokkal nehezebb lehet annak, aki egyik napról a másikra veszít el egy végtagot
– nyomatékosította.

A Barizs család életét ugyanakkor teljesen átírta a betegség. A férfi kiesett a munkából, miközben felesége, Viktória otthon volt a kisgyermekkel. Hónapokig szinte kizárólag a támogatásokból és a család segítségéből éltek. A műtét után rehabilitáció következett, majd kapott egy társadalombiztosítás által támogatott műlábat is, ezt azonban nem tudta megfelelően használni. Az orvosok inkább aktív kerekesszéket javasoltak számára, Arnold azonban ragaszkodott ahhoz, hogy mankóval tanuljon meg közlekedni.

Azt mondtam a gyógytornásznak, hogy tanítsanak meg mankózni. Fiatalon nem akartam kerekesszékbe kerülni
– mondta.

A mozgássérült férfi könyökmankóval közlekedik
A mozgássérült férfi azóta is könyökmankóval közlekedik, és bár sok minden nehezebbé vált számára, igyekszik a lehető legteljesebb életet élni. Korábban az építőiparban dolgozott, a műtét után azonban hiába próbált ülőmunkát találni, szinte sehonnan nem kapott visszajelzést. Később rehabilitációs munkát vállalt, ma pedig hétvégenként ismét építőipari munkákat végez: burkolást, gipszkartonozást és nyílászáró-beépítést is vállal, igaz, már csak segítséggel. Mint mondta, a szakmai tudása megmaradt, azonban a fizikai terhelést már nem bírja úgy, mint korábban.

A mindennapokban jelenleg főként ő foglalkozik a kisfiával és a háztartással, miközben felesége dolgozik. A család próbálta úgy átszervezni az életét, hogy minden működni tudjon, de vannak pillanatok, amelyek különösen nehezek számára.
Szeretne kézen fogva sétálni a kisfiával
A legrosszabb, amikor a kisfiam azt mondja, hogy apa, fogd meg a kezem. A két mankó miatt most ezt nem tudom megtenni, nem tudok vele kézen fogva sétálni
– fogalmazott elcsukló hangon. Éppen ezért Arnold most egy speciális, processzoros műlábra szeretne gyűjteni, amely jelentősen javíthatná a mozgását és a mindennapi életét. Egy ilyen modern művégtag ára azonban akár a 15 millió forintot is elérheti, ezért adománygyűjtést indítottak.
Bár az elmúlt évek rengeteg nehézséget hoztak számukra, azt mondja, próbál mindig előre nézni, és nem a veszteségeire koncentrálni.

Mindig azt mondom, hogy abból kell kihozni a legtöbbet, ami van. Hátrafelé nézni már nem érdemes
– osztotta meg gondolatát.

A közelmúltban megosztottuk, nehéz helyzetbe került egy hajdú-bihari édesanya, Zsuzsa, akinek a lánya leukémiában szenved. Az asszony a Borsnak nyilatkozott az elmúlt időszakról és a kezdeti nehézségekről és lánya betegségéről is. A cikkből kiderül: 14 éves lánya, Elizabet jelenleg steril boxban küzd az életéért, csontvelő-transzplantációra vár, miközben kemoterápiás kezelést kap.

Forrás: Haon.hu  Nagy Emese