Áttörésről írnak a szklerózis multiplex kezelésében

Először próbáltak ki egy új kezelési módot szklerózis multiplexben (SM) szenvedő betegeknél. A kezelés eredményeként 50-75 százalékkal csökkent a saját szervezettel szembeni, kóros immunválasz, miközben a betegeknek a kórokozókkal szembeni védekezése nem csorbult. A Northwestern University (Illinois, Egyesült Államok) által kiadott sajtóanyag egyenesen „nagy áttörésnek” minősíti az eredményt (Big multiple sclerosis breakthrough címmel).

Az SM-ben szenvedő betegekben egy automimmun reakció lép fel: az immunrendszer a szervezet saját idegenek borítását („szigetelését”), az úgynevezett mielinhüvelyt támadja meg. Az idegi szigetelés elvesztése az ingerületvezetés hatékonyságának hanyatlását eredményezi. Mivel a kóros folyamatban az agy és a gerincvelő valamennyi idege – így pl. a látóideg is – érintett, a tünetek az enyhe végtagzsibbadástól a teljes bénulásig és a látás elvesztéséig terjedhetnek.

A most kipróbált új terápia nemcsak gátolja a már zajló autoimmun folyamatot, de megakadályozza az újabb önromboló sejtek aktiválódását, így lényegében megállítja a betegség előrehaladását. A kutatók szerint ez óriási előrelépés az eddig alkalmazott gyógymódokhoz képest, amelyek legfeljebb lelassítani tudják az állapot rosszabbodását. Ráadásul erre is csak a teljes immunrendszer elnyomásának árán képesek, ami viszont fogékonnyá teszi a betegeket a hétköznapi fertőzésekkel és a daganatos betegségekkel szemben.

A klinikai vizsgálatban a Northwestern University kutatói a Zürichi Egyetemi Kórházzal (Svájc) és a Hamburg-Eppendorf Orvostudományi Központtal (Németország) működtek együtt. A részletes eredmények a Science Translational Medicine folyóirat június 5-i számában jelentek meg.

Valóban áttörés lenne

A vizsgálatban egyelőre csak 9 beteget kezeltek, de nagyon érdekes, hogy két beteg már az SM súlyosabb fázisában volt, és az ő állapotuk is javult. Az SM első fázisa egy hullámzó állapot, amelyben a beteg hol javul, hol rosszabbodik (relapszáló-remittáló fázis). Innen kerülnek át a betegek az úgynevezett szekunder progresszív fázisba, ahol lassú, de folyamatos romlás következik.

A jelenlegi összes kezelési mód – a régi injekciós, a néhány éve bevezetett infúziós és a bevezetés előtt álló tablettás kezelések is – kizárólag az első fázisban lévő betegek számára elérhető, a második fázisra jelenleg nincs gyógyszer. Ez az oka annak, hogy a körülbelül 8000 hazai betegnek csak egyharmadát kezelik. Óriási áttörés lenne tehát egy a második fázisban is bevethető szer. Ehhez azonban a szernek nagyobb betegszámon is bizonyítania kell majd.

Szellemsejtekkel programozzák át a beteg immunrendszerét

Stephen Miller, a Northwestern mikrobiológia-immunológia professzora számára a most végrehajtott emberi kipróbálás mintegy 30 év laboratóriumi kutatásának gyümölcse. A professzor elmagyarázta: módszerük lényege, hogy a betegektől levett vérből fehérvérsejteket állítanak elő, és azokat egy különleges eljárás során kívülről ?bevonják? a mielin fehérje darabkáival (antigénjeivel). Az ily módon kezelt ? az eljárás során amúgy elpusztuló ? fehérvérsejteket aztán visszaadják a pácienseknek, ahol azok az elhalt vérsejtek kiszűrésére szakosodott lépben halmozódnak fel. Itt, a lépben történik meg a mielin-antigénekkel bevont ?sejtszellemek? és az élő az immunsejtek találkozása. A mielin milliárdnyi példányával találkozva az immunsejtek újból megtanulják sajátként, ártalmatlanként felismerni ezt a molekulát, és beszüntetik az ellene irányuló támadást. (Szakszóval: az immunrendszer ismét toleránssá válik a mielinnel szemben.)

A vizsgálatban, melynek deklarált célja egyelőre csak az eljárás biztonságosságának igazolása volt, a hamburgi klinika kilenc SM-es páciense vett részt. Bár ez a betegszám még nem elegendő statisztikai következtetések levonására, a kísérlet során az a tendencia rajzolódott ki, hogy a mielinnel szembeni immunreakció csökkenésének mértéke arányos volt a visszaadott fehérvérsejtek számával. A kipróbálás első szakasza egyébként mindenképpen sikerrel zárult, hiszen még 3 milliárd, mielin-antigénekkel bevont fehérvérsejt beadása sem váltott ki nemkívánatos mellékhatásokat, miközben nem lobbantotta fel a kóros immunreakciót, és nem csorbította a betegek valódi kórokozókkal szembeni védekezőképességét.

Azt bizonyítandó, hogy a kezelés specifikusan csak a mielin-ellenes immunválasz elnyomására irányul, a kísérlet részeként tesztelték a betegeknek a tetanusszal szembeni immunválaszát, ugyanis életük korábbi szakaszában valamennyien kaptak tetanusz-ellenes védőoltást. A kezelés után egy hónappal a betegek immunrendszere változatlan hevességgel reagált a tetanuszra, miközben a mielin-ellenes immunválasz csökkent. Ezzel igazolást nyert, hogy a kezelés fajlagosan csak a kóros immunválaszt befolyásolja.

Mást is kezelhetnének vele

Az első kísérleti fázis sikerének nyomán a második fázis kutatási tervét a svájci hatóságok jóváhagyták; a tudósok most a folytatáshoz szükséges mintegy 1,5 millió dollár összegyűjtésén fáradoznak. A második kísérleti fázisban nagyobb számú beteg bevonásával immár hitelt érdemlően lehetne bizonyítani, hogy a kezelés megállítja az SM előrehaladását. Miller korábbi állatkísérletekben igazolta, hogy az eljárás egerekben képes az SM megfékezésére. A második fázis során a pácienseket a betegség minél korábbi stádiumában kívánják kezelni, mielőtt a mielinhüvely károsodása bénuláshoz vezetne. ?Ha a mielinhüvely egyszer már tönkrement, azt nemigen lehet helyreállítani? – hangsúlyozta Miller.

Az immuntolerancia kialakításához használt antigének megváltoztatásával – és persze a módszer további tesztelésével – az eljárás nemcsak az SM, de egy sor más autoimmun és allergiás kórkép gyógyítására is alkalmassá tehető. Millerék laboratóriuma korábban közölt állatkísérletes eredményeket az 1-es típusú cukorbetegség, az asztma és a mogyoró-allergia sikeres kezeléséről is. Hovatovább, az antigén hordozásának feladatát sem csak a betegtől levett, speciálisan kezelt és elölt fehérvérsejtek láthatják el. Ez annál is inkább lényeges, mert ez a megoldás jelentősen növeli az eljárás költség- és munkaigényét. Millerék egy közelmúltban publikált egérkísérletes munkájukban az elölt fehérvérsejteket nanorészecskékkel helyettesítették, és bizonyították, hogy ez a várhatóan olcsóbb, így szélesebb betegpopuláció számára hozzáférhető megoldás éppoly hatékony a mielin-ellenes immunválasz csökkentésében, mint a mostani klinikai kipróbálásban szerepeltetett fehérvérsejtes technika.

Forrás az origo.hu