Az alapvető jogsérelmeket nem orvosolta az Alkotmánybíróság

A MEOSZ szerint az alapvető jogsérelmeket nem orvosolta keddi döntésével az Alkotmánybíróság. A Szövetség apró részsikernek tartja a testület határozatát, amellyel ? ombudsmani indítványra – megsemmisítette a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvénynek azt a passzusát, miszerint a rehabilitációs ellátás keresőtevékenység esetén nem jár. A Szövetség szerint a törvény ezer sebből vérzik, az egész jogszabályt meg kellene semmisíteni, mert számos alapvető, emberi jogot sért.

A szerdán ismertetett döntés az ellátottak mintegy 30 százalékát érinti, nekik valamelyest javulhat a helyzetük, eddig ugyanis sokuknak választaniuk kellett a 30 ezer forint körüli ellátás és a négyórás, szintén 30 ezer forint körüli munkabér között. A MEOSZ már a jogszabály születésekor jelezte, hogy a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység tilalma elfogadhatatlanul alacsony jövedelmet fog eredményezni az érintetteknek és a munkavállalás ellen fog hatni. Amennyiben a kettő együtt is jár, az nemcsak a munkavállalást ösztönzi, hanem az államnak is bevételt jelent. A rehabilitációs ellátás összege 28 ezer és 46 ezer forint között lehet. Az idei komplex minősítéseken eddig mintegy 20 ezer embernek javasoltak ilyet, ez a szám azonban folyamatosan emelkedni fog.

A Szövetség szerint a rokkantsági ellátottakra vonatozó, alacsonyan meghúzott keresetkorlát is ésszerűtlen, növeli az érintettek kiszolgáltatottságát, eltörlése ráadásul az államnak is többletbevételt hozhatna. Ennek megsemmisítését az ombudsman is indítványozta, az Alkotmánybíróság azonban ezt elutasította.

A MEOSZ szerint a törvény több ponton sérti a jogállamiságot és számos alapjogba is ütközik. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságot, a rokkantsági és az öregségi nyugdíj esetén egyaránt megilleti a tulajdonhoz való jog védelme. A rokkantnyugdíj megszüntetésével az érintetteket megfosztották az alkotmányos garanciákkal védett rokkantnyugdíjuktól, helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható ellátást léptetettek, amivel megsértették a tulajdonhoz való alapvető jogukat. Az új, 30-50 ezer forint körüli ellátások a létfenntartáshoz szükséges minimumot sem biztosítják a tartós beteg vagy fogyatékos emberek számára, ez pedig sérti az emberi méltósághoz és a szociális biztonsághoz való jogukat. A jogbiztonságot sérti, hogy az érintetteknek mindössze egy nap felkészülési idejük volt a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között.

A jogszabály alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését a MEOSZ is kérte néhány magánszeméllyel együtt még a nyáron, de a testület mindezidáig nem vizsgálta az alkotmányossági panaszt. A Szövetség támogatásával tizenhét magánszemély a strasbourgi emberi jogi bíróságához is beadvánnyal fordult az ügyben. A MEOSZ reméli, hogy a Bíróság ki fogja mondani, hogy a törvény nincs összhangban az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel, egy ilyen, pozitív döntés ugyanis egy méltányosabb jogi szabályozás kialakítását eredményezhetné.

Közölte a Hobby Rádióval Gábor Imola a MEOSZ Sajtófőnöke.

Ezeket is olvassa el:

Magyar Falu Program – a MEOSZ felszólalt az akadálymentesítés érdekében

Így avult el a rokkantsági járadék az elmúlt évtizedekben, mint jövedelempótló támogatás

Csak a horrorfilmekben látni olyan kegyetlenségeket, amit a mozgássérült fiatallal tettek társai

Egész úton potyogtak rá a sörösdobozok – megalázó körülmények közt kellett utaznia a mozgássérült nő...

Magyar mozgássérültek wakeboardozással inspirálnak másokat

Minden fogyatékossággal élő gyermek maga egy csoda!