„Az árnyékjelentés hasznos eszköz az önérvényesítéshez.” – Összefoglaló a Harvard Egyetem online konferenciájáról

A magyar önérvényesítőket az ÉFOÉSZ társelnöke, Bercse László képviselte.

Az Egyesült Nemzetek egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól (CRPD) az első olyan kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszköz, amely kifejezetten a fogyatékossággal foglalkozik. Az Egyezmény felsorolja és rögzíti a fogyatékos személyek legfontosabb, legjelentősebb jogait és azt is leírja, hogy a kormányoknak mit kell tenniük az érintett személyek jogainak védelme és előmozdítása érdekében.

Ezen jogi feltételek megvalósulását a Fogyatékossággal élő személyek jogainak Bizottsága ellenőrzi. A csatlakozó országoknak négy évente jelentést kell küldeniük a Bizottság felé, melyben leírják, hogyan támogatják a fogyatékossággal élő embereket és miként csökkentik a fogyatékossággal élő személyekkel szemben történő hátrányos megkülönböztetést. Jelentést nem csak a kormányok, de az adott országok önérvényesítői és civil szervezetei is készíthetnek, akik a kormány hivatalos jelentésének alternatívájaként úgynevezett árnyékjelentést állíthatnak össze.

Az árnyékjelentésben a fogyatékossággal élő emberek és szervezeteik a saját nézőpontjukból írhatják le, hogy tiszteletben tartják-e jogaikat az adott országban. A Harvard Egyetem konferenciáján azt vizsgálták, hogy adott ország önérvényesítői hogyan járulnak hozzá az árnyékjelentés megírásához. Hazánkat az ÉFOÉSZ társelnöke, Bercse László képviselte, aki kifejtette, hogy az árnyékjelentés megalkotása közben az önérvényesítők jobban megismerték saját jogaikat és az ENSZ Bizottság munkáját.

„Ez egy jó módja, hogy elmondjuk, milyen akadályokkal találkozunk. Az árnyékjelentés hasznos eszköz az önérvényesítéshez. Ahhoz, hogy felszólaljunk magunkért és másokért.” – hangsúlyozta. A budapesti önérvényesítő csoport 2018-ban írt árnyékjelentést, melyben olyan, kiemelten fontos témaköröket érintettek, mint az önálló életvitel, gondnokság, választójog, könnyen érthető kommunikáció vagy az értelmi fogyatékossággal élő nők helyzete.

A „Semmit rólunk nélkülünk!” elv ez esetben is érvényes hívószó. Ha a fogyatékos embereket érintő intézkedések előkészítésében és végrehajtásában az érintetteknek is részt kell venniük, akkor az árnyékjelentés megírása esetében is fontos kritériumnak kell lennie, hogy ne csak az érdekvédő szervezetek, de az önérvényesítők is papírra vethessék tapasztalataikat.