Az MVGYOSZ és a készülõ polgári törv&eacut

Ha a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségén (MVGYOSZ) múlik, valószínűleg a látássérültek szempontjainak megjelenése nélkül születik meg a jelenleg a Parlament előtt tárgyalásban lévő új polgári törvénykönyv (PTK). A legutóbbi,  mintegy 50 éve hatályos jelenlegi kódex talán a legfontosabb a teljes joganyagban, hiszen  az élet majd minden területére hatással van.
Az új PTK megalkotását okvetlenül ki kellene használni a vakok számára életszerűbb jogi környezet kialakítására, – véli Dr. Simon Gergely fiatal jogász, az MVGYOSZ küldöttközgyűlésének tagja -, hiszen számos nagyon súlyos hátrány éri a látássérülteket pl. az aláírást igénylő jogügyleteknél, s nem valószínű, hogy egyhamar új polgári törvénykönyv születik, ha egyszer a jelenleg zajló jogalkotási folyamat lezárul. Dr. Simon ez év májusi felvetése a lehetséges érdekképviseleti tevékenységgel kapcsolatban azonban úgy tűnik, „lepattant” az MVGYOSZ vezetéséről.

Pedig a fiatal jogász terjedelmes tanulmányban fésülte végig a jelenleg az országgyűlés előtt tárgyalásban lévő, a PTK majdani szövegét tartalmazó javaslatot. Dolgozatát elküldte az MVGYOSZ egyik elnökségi tagjához, Dr. Nagy Sándorhoz is. Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ jogi ügyekkel megbízott alelnöke elmondta, saját jogász ismerősei között „megfuttatta” Dr. Simon javaslatát, érdemi választ azonban csak Dr. Kiss B. István ügyvédtől kapott. Az alelnök a május óta húzódó ügyről úgy nyilatkozott: még nem adja föl. ha időt tud rászánni, újra áttanulmányozza a minisztérium honlapján a tervezetet és újfent kísérletet tesz a látássérültek véleményének konszenzusos kialakítására. Dr. Nagy Sándor egyéb érdekképviseleti tevékenységről, a saját vagy az MVGYOSZ lobbizásáról a vakok szempontjainak a törvény szövegébe illesztéséről nem tájékoztatott. Vagyis úgy tűnik, ha az alelnök adhocnak tűnő módon megvalósított egyeztetése nem hoz semmilyen konszenzust, az évente mintegy 200 millió forint költségvetési soron odaítélt közpénzt s hozzá még nagyjából 100 millió forint pályázati és más forrásból származó pénzt, adományt elköltő érdekképviseleti szerv nem hallatja hangját az ügyben. A jogász tehát „csak” mezei állampolgárként tudta hallatni hangját az illetékes minisztérium e célt szolgáló on-line fórumán. Pedig Dr. Simon információi szerint az értelmileg akadályozottak lobbistái nagyon is hatékonyan szóltak bele a cselekvőképességgel foglalkozó passzusok megformálásába. Dr. Simon Gergely véleménye szerint a minisztérium honlapján ez év tavaszán olvasható tervezet nem hogy javítana, de rontana a látássérültek helyzetén. Ennek alapján a látássérült embernek minden a jogszabály szerint kötelezően írásban megkötendő jogügyletnél közokiratba kellene foglalnia a megállapodást, s költséges közjegyzői közreműködéssel lenne kénytelen aláírását hitelesíttetni. Ehhez a jelenlegi hatályos PTK szerint bizonyos esetekben két jelenlévő tanú is elég – mondta Dr. Simon Gergely. A jogász szerint óriási hiba lenne az elektronikus aláírásban rejlő lehetőségeket nem kihasználni, hiszen a látássérültek ma már használhatnak számítógépet, csakhogy az elektronikus dokumentumok nem minden esetben hozzáférhetőek számukra. Újabb javításra szolgáló téma a pénz kezelhetősége, s Dr. Simon szerint lehetne esélye valamiféle pozitív fejlemény elérésének a papírpénz használhatóságával kapcsolatban. A jogász úgy véli, mivel a látássérült ember számára is könnyebbséget jelenthetnek az elektronikusan használható banki szolgáltatások, – tekintettel például a pénzkezelés jelenlegi nehézségeire is – az elektronikus bankolás akadálymentesítését szintén meg lehetne próbálni belefoglalni a készülő kódexbe. A Dr. Simon Gergely által írt tanulmány itt olvasható. T. Péter

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .