Az MVGYOSZ is részt vett az Esélyek és kihívások konferencián

A Magyar Pedagógiai Társaság – Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztály és az ELTE BGGYK által szervezett „Esélyek és kihívások – SNI és BTMN tanulók a szakképzésben” című konferencián lehetőség nyílt megismerkedni a különleges bánásmódot igénylő fiatalok jelenlegi helyzetével és a szakképző intézmények által nyújtott lehetőségekkel.

Az egymásra épülő előadások a különleges bánásmódot igénylő tanulók szakképzési lehetőségeit boncolgatták, több területet érintve, így a jogi háttértől a jelenlegi statisztikai adatokon át, a gyógypedagógusok szakképzésben betöltött szerepéig és a pályaorientációs lehetőségeket végigjárva lehetett informálódni a témakör kapcsán. Az előadók jó pár sokkoló ténnyel szembesítették a résztvevőket. Ilyen például, hogy a szegregátumokból érkező fiatalok 30 százaléka nem fejezi be az általános iskolát.

A szakképző intézményekről általánosságban

2011-ig gyógypedagógiai intézményként határozták meg a szakiskolát. Ma már azonban köznevelési intézmény, ami a köznevelési törvény hatálya alá tartozik, így a törvény alapján szakképzési és gyógypedagógiai feladatokat lát el.

Halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő személyeknek ingyenes a szakképzés. Egyéni tanulmányi rend is igényelhető, ha a szakértői vélemény dokumentumában engedélyezett. A szakképző intézmény köteles differenciált fejlesztést biztosítani a BTMN és SNI diákoknak. Szakmai jogszabálysértésnek minősül, ha az SNI irányelveknek nem felel meg az intézmény.

Részszakma képzésre csak SNI tanuló járhat.

A szakképzésben az SNI tanulók számára az utazótanárnak kell biztosítani a rehabilitációs és habilitációs célú fejlesztést. A szakmai programban meg kell állapítani a fejlesztő programot.
Problémát jelent, hogy a változások bevezetése a rendszeren belül igen lassú, akár egy egész évtizedet is igénybe vehet. Előfordult, hogy olyan hivatkozások is voltak a szakvéleményben, amelyek már 5 éve nem voltak hatályban.

Tanulók a szakképzésben

Az SNI gyermekek aránya az állami intézményekben a legnagyobb és az egyháziakban a legkisebb. Az SNI tanulók előszeretettel járnak érettségit nem adó szakiskolába. Az érettségit adó szakképzésben is van minimális növekedés az elmúlt években, de továbbra is kicsi az arány. A gimnáziumokban nincs változás.
Az utóbbi éveket tekintve jellemző volt, hogy a különleges bánásmódot igénylő tanulók egyre nagyobb arányban csatlakoznak a szakképzésbe, így növelve esélyeiket a szakmák megszerzésére. A hivatalos szakértői vélemények alapján a diákok folyamatos fejlesztést kaphatnak a szakképző intézményekben is.
Az eseményen kiemelték, hogy egyre nagyobb arányban, növekvő létszámban jelennek meg az integráltan oktatott tanulók a szakképzésben, amelyet a Magyar Pedagógiai Társaság is lényeges eredménynek gondol, ezt több előadó is hangsúlyozta. A különleges bánásmódot igénylő tanulók létszámának növekedésével a pedagógus- vagy oktatói képzésekben egyre inkább szükséges beépíteni tananyagként, követelményként a különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó módszertant és szakmai ismereteket.

A gyógypedagógus és a tanár feladatai

A szakképzésben a gyógypedagógus feladatköre nem tér el a köznevelésben betöltött szerepétől. Itt is elengedhetetlen az oktatókkal, pedagógusokkal és más bevont szakemberekkel való együttműködés. Lényeges szempont, hogy a tanulók számára megteremtsék a tanulásra kész állapotot, és a területet tekintve ez felértékelődik. A szakképzésben résztvevő gyógypedagógusnak hangsúlyt kell fektetnie a szakmához kapcsolódó alapvető kompetenciák fejlesztésére, illetve az adott terület elvárásait nem hagyhatja figyelmen kívül.

Általános iskolából szakképzésbe

Az integrált oktatást tekintve fontos, hogy legyen valamilyen átvezetés-program kialakítva a középfokú és az általános iskolai oktatás között. Lényeges, hogy a szakképző intézményekbe érkező 9. évfolyamos diákok az első hetekben, hónapokban folyamatos szakértői támogatás és figyelem mellett, játékosan tudjanak beilleszkedni. A beilleszkedés biztosítéka lehet a mindennapi iskolai életben a folyamatos szakértői támogatás. A konferencián példaként bemutatott intézményben, ahol SNI diákok tanultak a fent említett szempontok mellett, beiktatták, hogy a tanórákat rövidebb részekre osztják. Nagy hangsúlyt fektetnek az interaktív vizsgára való gyakorlásra, ugyanis kutatások bizonyítják, hogy a diákok másképp értelmezik a papíron és másképp a monitoron lévő feladatokat.
Jó gyakorlatként bemutatták a Kecskeméti SZC Kandó Kálmán Technikum – napi gyakorlatát.

Pályaválasztás

A pályaorientációt tekintve az első 12 évfolyamon eloszlanak a feladatok. A területen belül az egyéni igényekre kell fókuszálni. Érdeklődés, önismeret és pályaismeret szükséges a pályaválasztáshoz. Az individuális szempontok sajnos mégis elenyészőek a pályaorientációnál. A diákok nincsenek tisztában saját erősségeikkel illetve gyengeségeikkel. A területen belül a jó és rossz szó helyett fontos a más szó alkalmazása.
Integrált körülmények között több lehetőséggel találkozhatnak a fiatalok. Szakmai és közismereti tananyagok tartalmát nem kell megváltoztatni, csak azt, hogyan adja át ezt a tanár a diákoknak. Ez is segítheti a megfelelő pálya kiválasztását.
A pályaválasztáshoz kapcsolódóan jó gyakorlatként bemutatásra került a Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ működése. A központ egy nemzetközi projektben is részt vett, amely más szervezettekkel együtt a különleges bánásmódot igénylő fiatalok, különösen a szakképzésben tanulók munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatása. A projekt keretében létrejött egy Jógyakorlatok Gyűjtemény, amelyet ajánlunk a témában érdekelteknek.

Duális képzés

A képzésről egy meghívott duális képző cég képviselője is mesélt (KNORR Bremse Magyarország), mégpedig a cég szempontjából. Kiemelte, hogy a munkáltatónál nincs olyan jellegű támogatás, mint az oktatási intézményben. Próbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy támogassák a diákokat a szakma elsajátításában. A szakmát tanuló SNI diákokkal kapcsolatban is rendelkeznek egyaránt pozitív és negatív tapasztalatokkal.
Fontos a tudatos pályaválasztás, mivel történt már olyan, hogy a gyakorlati feladatok elvégzése közben szembesül az oktató és a tanuló azzal, hogy a hiányzó képességek miatt nem sajátítható el a választott szakma. Ilyenkor van lehetőség egy másik szakma megtanulására. A pozitív tapasztalat az, mikor a hiányzó képességek miatt néhány diák motiváltabb, szorgalmasabban gyakorol, és így komoly sikereket érnek el a szakma megtanulása során.
Pályaorientációs napokon információkkal segítik a diákok döntését.
A képzés során problémát jelenthet, hogy a kommunikációs eszközök sokszor nem összeegyeztethetőek. Ez azt jelenti, hogy azok a programok és alkalmazások, melyeket a diákok tudnak használni, a belső rendszerben le vannak tiltva, nem használhatóak. Ez a pandémia alatt megnehezítette a távoktatást.
A duális képzés kapcsán megjegyezték, hogy lehet valaki alkalmas a szakmára, de nem alkalmas a munkakörre, vagy az adott helyszínen a munkavégzésre.

A szekciók fontos üzenetei – Emlékmorzsák a résztvevőktől

• Minden tanár differenciál, csak van, hogy nem tud róla.

• Az SNI és BTMN tanulók számára fejlesztett módszerek a többi gyermeknek is hasznosak, alkalmazhatóak.

• A tanórán a digitális eszközöket mindenképpen bevonják az oktatók módszertanukba.

• Ha már elfáradtak a tanulók és nem tudnak a tanárra figyelni, akkor a diákok tanítsák meg egymásnak a tananyagot különböző módszerekkel.

• Mások a motivációs eszközök a tanárnál és más a jelenlegi diákságnál. Ezt fel lehet mérni előzetesen és ennek megfelelően motiválni.

• Minden módszernek az a lényege, hogy az ingerek megváltozzanak, ezáltal erősödik a figyelem.

• A sajátos nevelési igényű gyermek utol akarja érni a többieket: amiben sikeres, azt nem csinálja, ami nem megy, azt csinálja. Rá kell venni, hogy azt csinálja, amiben sikeres. Ehhez megfelelő önismeret szükséges nála és a szülőknél egyaránt.

• Jógyakorlatot a ráhangolódás és az aktív részvétel érdekében pl. reggeli teázással vagy a beszélgető körrel indítani az iskolai napot, kis reggeli kihívás, ami nagy sikerélményt biztosíthat a naphoz

Összegzés

A konferencián az előadók a különleges bánásmódot igénylő tanulók helyzetét boncolgatták a szakképzés kérdéskörén belül. A különleges bánásmódot igénylő tanulók, ezen belül az SNI diákok csoportját nem osztották fel kategóriákra, hanem egységében fejtegették helyzetüket a szakképzésben.
Érdekes, hogy a látássérült fiatalok aránya, helyzete sokszor fordított az elhangzottakhoz képest. A látássérült fiatalok előszeretettel választják a gimnáziumot, mivel látássérülésük miatt nem felelnek meg a szakképzésben sokszor előírt egészségügyi követelményeknek. Így legnagyobb részt olyan intézményeket választanak, ahol érettségizhetnek is.
Az előadók remek példákat sorakoztattak fel a szakképzésben folyó gyógypedagógiai támogatásra. Bízunk benne, hogy egyre több olyan szakmát fognak képezni ezekben az intézményekben, amelyekre látássérült személyként is lehet jelentkezni.

Az esemény teljes programja:

https://barczi.elte.hu/dstore/document/298/R%C3%A9szletes_program_MPT_BGGYK_BGSZCOveges.pdf

(MVGYOSZ. – Puskás Anett, ifjúsági referens és Moni Imola, gyógypedagógus)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .