Az orvosok nem pecsételnek, a szülők elvesztik a fellebbezés lehetőségét

Hétfőn kerülhet sor az első érdemi tárgyalásra a súlyosan asztmás gyerekek szülei és a szociális járandóságaikat újraszabályozó humántárca képviselői között. Az egyeztetés azért sem lesz könnyű, mert a tárca mindeddig következetesen tagadta, hogy csökkentették volna a szülők támogatását, ugyanakkor az utóbbiak közül sokan azt tapasztalják, hogy egyik pillanatról a másikra akár hatvanezer forinttal is csökkent a megélhetésre fordítható keretük.

Az egészségügyi államtitkárság szerint csak technikai pontosítást hajtottak végre, amikor újraszabályozták a betegségek alapján járó emelt összegű családi pótlékra jogosultak körét. A változtatás szerint a szakorvos elbírálásától, a gyerek betegségének súlyossági besorolásától függ, hogy kinek jár és kinek nem az ellátás. Az egészségügyi kormányzat láthatóan nem tudta, hogy mi történik a szociális ellátások területén, amikor ezt a megszorítást lényegében az orvosok nyakába varrta. Az orvosok csendes lázadásának is tekinthető, hogy a konfliktus elől menekülve az utóbbi hetekben a gyerek állapotát igazoló hatósági papírra nem írnak rá semmit.

Sőt, azt gyakran át sem veszik a szülőktől. Igazolás híján pedig egyszer csak eltűnik a járandóság, a nagyobb baj, hogy orvosi pecsét és szakvélemény nélkül a családok a fellebbezés lehetőségétől is elesnek. Áprilisig az asztma diagnózisa önmagában elég volt, hogy a családok megkapják az emelt összegű juttatást, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb ellátásokat, így a gyerek tízéves koráig járó gyest, utazási kedvezményt, ötvenszázalékos óvodai étkezési támogatást, valamint közgyógyellátást. A jövőben ezek a támogatások már csak a súlyos asztmaként definiált esetek után járnak.

Hogy ki minősül súlyosan asztmásnak, azt a szakorvosnak kellene eldöntenie és igazolnia a Magyar Államkincstár formanyomtatványán. Lapunknak Nagy Edit szülő elmondta: tucatjával jelentkeznek az érintettek érdekvédelmére szerveződött csoportnál a családok, hogy az orvosok nem hajlandók kitölteni a nyomtatványt, s ezt követően napokon belül megkapták az államkincstártól a levelet, melyben közlik: a jövőben nem jogosultak az emelt összegű családi pótlékra sem. Van olyan szülő, akit a MÁK június közepén arról tájékoztatott ajánlott levélben, hogy áprilisra visszamenőlegesen visszavonja az amúgy még szeptember 30-ig érvényes közgyógyellátási igazolványt.
Amikor pedig első ijedtségében telefonált a hivatalnak, mert azóta is váltott ki a gyerekének a térítésmentességet jogosító igazolványára gyógyszert, azt mondták: figyelmetlen volt. Ha nem jár az emelt összegű családi pótlék, akkor a közgyógyellátás sem. Kérdésére, hogy mi fog történni, az volt a válasz, hogy természetesen vissza kell fizetnie majd a gyógyszerekre „jogosulatlanul igénybe vett támogatást” az egészségbiztosítónak. Csakhogy ez havonta 15-20 ezer forintot is jelenthet, mert ugyan az asztma elleni készítményekre jár 90 százalékos támogatás, csakhogy ezek mellé még számtalan egyéb készítményt – orrcseppet, antibiotikumokat – is be kell szerezni a gyereknek.

Nagy Edit elmondta azt is, hogy a közgyógyellátás elvesztése mellett súlyos teherként élik meg a szülők az emelt összegű családi pótlékkal együttjáró tankönyvtámogatás, kedvezményes intézményi étkeztetés és az utazási kedvezmény megszűnését is. Az utóbbi miatt már van olyan szülő, aki nem tudta vállalni, hogy 200 kilométerről a fővárosba, a Heim Pál kórházba hozza a gyereket gondozásra. Ugyan erre a tárcával való legutóbbi egyeztetéskor azt mondták nekik, az orvos, ha lepecsételi a menetjegyet, akkor az államkincstár rendezi az utazási költséget, csakhogy a gyakorlatban az ilyen esetekben másfél hónap múlva érkezik meg a 15-16 ezer forint.

Ezt az összeget pedig a beteg gyerekek családjai nem tudják ennyi ideig hitelezni. Pál Béla szocialista képviselő többször is interpellált az asztmás gyerekek és az egyéb betegségük okán az emelt összegű családi pótlék rendszeréből kiesők védelmében. A politikus lapunknak azt mondta: szinte egyszer sem kapott a tárca vezetőitől konkrét, megnyugtató választ. Rendre csak azt hangoztatták, hogy nincs összefüggés az emelt összegű családi pótlékra jogosultság és az áprilisi jogszabály-változtatás között. Ugyanakkor a szülői panaszokból több hozzá is eljutott.

Az egészségügyért felelős államtitkárság lapunk kérdéseire azt válaszolta, hogy az asztmás gyerekek szociális támogatási rendszerében nem volt változás. Az áprilisi jogszabálymódosítás előtt az asztmás gyermeket nevelő családok mintegy kétharmadának járt az emelt összegű családi pótlék, de azt nem tudják megmondani, hogy azóta mennyien vesztették el ezt a juttatást. Mint azt írták: „emellett nincs nyilvántartás arról, hogy az igénybevevők hányada minősült súlyos asztmásnak, illetve nem volt elvárás az sem, hogy ha súlyos a beteg, a rendszeres gyógyszerkiváltás feltétele legyen az emelt összegű családi pótlék megadásának, ezért nincs irányadó szám a tekintetben, hogy hány új betegre kell csak az asztmások körében számítani a rendszerben, s hányan fognak kikerülni belőle.
A kérelmet beadók számában egyelőre nem észlelhető érdemi változás, de még nem állnak elég hosszú időszakra, valós elemzési lehetőséget biztosító adatok a rendelkezésünkre. Az asztmán kívül nagyszámú ritka betegség bekerült a rendszerbe, s már megvannak az első pozitív visszajelzések ezzel kapcsolatosan.”

Az emelt összegű családi pótlékhoz kapcsolódó kedvezmények

A magasabb összegű családi pótlékot a 2013. márciusi adatok szerint 128 241 kiskorú családja részére folyósítja a Magyar Államkincstár. Az emelt összegű családi pótlék gyermekenként 23 300, egyedülálló szülő esetén 25 900 forint, a 18. életévét betöltött, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyek pedig 20 300 forintot kapnak. Emellett az érintett gyermekek közgyógyellátási igazolvány kiváltására is jogosultak, aminek birtokában térítésmentesen juthatnak hozzá orvosságaikhoz. A magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, illetve a 18 évesnél idősebb jogosult, valamint a velük együtt utazó személy a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági bizonyítvány alapján veheti igénybe az utazási kedvezményeket.

Vasúti személyszállítás, HÉV vagy helyközi autóbusz igénybevétele esetén a jegy- és bérletkedvezmény mértéke 90 százalék. A kísérőt a 90 százalékos mértékű bérletkedvezmény nem illeti meg. Helyi közúti és kötött pályás közlekedés esetén a bérletkedvezmény mértéke 100 százalék, ami a kísérőnek is jár. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások: a közgyógyellátás, az ingyenes tankönyvellátás, a gyermekétkeztetés esetén 50 százalékos mértékű térítési díjkedvezmény, a gyermekgondozási segély 10 éves korig, az ápolási díj, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul, utazási kedvezmény, utazási költségtérítés.

Forrás: nol.hu

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.