Adj egy jelet, Mipo O rendezésében, egy halló fiút követ, akit süket szülők nevelnek fel. Ez a japán film a mozikban 2026. november 18-án kerül bemutatásra.

A Hanoiban található Giao utcában található kávézó egy nyugodt teret kínál, ahol nincs szükség szóbeli üdvözlésre vagy beszélgetésre. A hallássérült vendégek és a személyzet egyedülálló kapcsolatot teremt a szemkontaktus és a kézmozdulatok révén.

A Valahol Európában c. musical „A zene az kell” betétdalát jelnyelven adták elő a szegedi Klúg Péter Iskola hallássérült és a budapesti Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola jól halló tanulói.

Hogyan lehet az autizmus spektrumzavarral élők, valamint a látás- és hallássérültek számára befogadóbbá tenni egy olyan művészeti ágat, amelynek lételeme a látvány, a zene, az erős érzelmi hatás és a közönség reakciója? Hogyan válhat a cirkusz egyben különleges tanulási térré? Joó Emesével, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetőjével az autizmusbarát előadás tapasztalatairól és a cirkuszpedagógia lehetőségeiről beszélgettünk.

Az Európai Siket Ifjúsági Játékokon (EDY G 2026) szerepelt a gyulai Vass Dániel, aki a magyar U19-es futsal válogatott tagjaként a negyedik helyet szerezte meg a hannoveri tornán.

A „Phượng” az egyetlen szó, amit Hạnh, egy siket lány, le tud írni. És ebből az egyszerű nyomból kiindulva, Mintha soha nem lett volna szakítás, megtalálta a családját.

Az Egyesült Királyságban körülbelül 18 millió hallássérült ember él, de nincsenek kifejezetten a közösségeik számára létrehozott központok. Amanprit Arnold városrendező és társadalmi aktivista ezen a helyzeten szeretne változtatni.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a hallássérültek világnapján személyes bejegyzést tett közzé. Azt írta, nemcsak miniszterként, hanem érintett emberként is meg akar szólalni, mert ő maga is nagyothalló.

A jövőben a hallássérült személyek is megszerezhetik az E és F típusú (sport- és gyűjtői célú) fegyvertartási engedélyt. Ez a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény módosításából következik, amelyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői csütörtökön fogadtak el. A jogszabály-módosítást Roman Malatinec független képviselő terjesztette elő.

A klasszikus zene történetében számos siket vagy hallását elvesztő alkotó és előadóművész játszott meghatározó szerepet, az elmúlt években pedig egyre több zenekar és kulturális intézmény dolgozik azon, hogy a koncertélmény a siket és nagyothalló közönség számára is hozzáférhetőbb legyen – többek között jelnyelvvel, feliratokkal és a hangokat rezgésekké alakító haptikus (tapintáson és érintésen alapuló) technológiával.