Egy siket lány festészet iránti szenvedélye
Mivel Nguyen Ha Chau (15 éves, a Thai Nguyen Tich Luong kerület 6. csoportjában lakik) nem hallja az élet hangjait, a saját módján érzi magát és meséli el a történetét.
Nguyen Huu Huong úr, Chau nagyapja így emlékezett vissza: Fiának ikerlányai születtek . A legidősebb, Nguyen Ha Linh normálisan fejlődött, de Chaut születésekor kórházba kellett vinni és inkubátorba helyezni. Ahogy idősebb lett , a család rájött, hogy nem tud úgy kommunikálni a külvilággal , mint más gyerekek.
Amikor Chau hároméves volt, Mr. Huong észrevette, hogy Chau gyakran rajzol állatokat és virágokat papírra és a csempézett udvar padlójára . Mivel természetes tehetsége van a művészethez, és már évek óta foglalkozik is vele , rájött , hogy unokája imád rajzolni , ezért arra kérte Chau szüleit , hogy figyeljenek rá, és teremtsenek lehetőségeket a képességeinek fejlesztésére.
Később Chau a Thai Nguyen Center for Inclusive Education Development Supportban tanult. Iskolai órákon kívül nagyapja és édesapja (jelenleg a Tich Luong Középiskola rajztanára) is segített neki tájképeket és családtagjai portréit festeni. A toll minden egyes vonásával örömöt találok a megfigyelésben, az emlékezésben, majd az ismerős képek papírra való átvitelében.
Mivel Chau képtelen szavakkal kifejezni vágyait, gyakran rajzokat használ. Akár egy pohár vizet, akár pálcikát, akár valami mást szeretne, mindig megtalálja a módját, hogy lerajzolja, és a szülei is megértsék.
A rajzok alapján Tinh és férje fokozatosan megtanulták , hogyan értsék meg, mit akar mondani gyermekük. A családtagok a kommunikációs stílusukat is megváltoztatták, hogy közelebb kerüljenek gyermekükhöz. A mindennapi beszélgetéseket jelnyelven fejezték ki, és a gyermek kívánságaira odafigyeltek , és megosztották velük.
Chau szobájában a könyvek és iskolai kellékek mellett zsírkrétákkal, ecsetekkel és számos befejezetlen műalkotással teli dobozok állnak. A festmények szépen elrendezve állnak; némelyik elkészült, mások még néhány ecsetvonásra várnak. Rájuk nézve láthatjuk , hogy a festészet nem csupán a szabadidejében eltöltött hobbi, hanem élete megszokott részévé vált .
Az utóbbi években Tinh asszony, Chau édesanyja, gyakran posztolt lánya rajzairól készült képeket a közösségi médiában . Kezdetben csak Chau fejlődésének emlékeit akarta megőrizni. Váratlanul sok embernek tetszettek a műalkotások, és megrendelték őket, ami Chaunak még több örömet és lehetőséget adott szenvedélyének követésére .
Chau minden egyes festménnyel új tapasztalatra tesz szert. Megtanulja, hogyan kell teljesíteni a vevői kéréseket, hogyan kell színeket választani, ötleteket kifejezni , hogyan kell befejezni a terméket, és hogyan kell felelősséget vállalni a munkájáért.
Az utóbbi napokban Chau és édesanyja azzal voltak elfoglalva, hogy kézzel festett kúpos kalapokat rendeltek a Thai Nguyen Nemzetközi Teafesztivál támogatására. A vásárlói kéréseknek megfelelően Chau zöld teadombok, virágzó teavirágok, hagyományos ruhába öltözött teát szedő fiatal nők, sőt, a Thai Nguyen jellegzetes ízeivel készült teáskannák képeit is beépítette a kalapokba. Hazája minden egyes ismerős képét élénk, vibráló színekkel ábrázolja .
Nemrégiben Chau kalapra festett képeket egy koreai párnak, akik azért jöttek, hogy meglátogassák és megismerjék a Thai Nguyen teatermő régiót. Az általa készített termékek rendkívül népszerűek voltak a két külföldi vendég körében.
Tudva Chau tehetségéről, egy hanoi tanár felajánlotta neki, hogy odaküldi tanulni, hogy fejleszthesse művészi képességeit. Tinh asszony és férje azonban még mindig fontolgatják a dolgot lányuk különleges körülményei miatt. Azt szeretnék, hogy lányuk kibontakoztassa tehetségét, önállóvá váljon, és olyan munkát találjon, amely megfelel a képességeinek. De mindenekelőtt minden döntésnek figyelembe kell vennie a körülményeit és az alkalmazkodóképességét.
Forrás: Vietnam.vn
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
13°C







Vélemény, hozzászólás?