Városi legendák és a főváros türelmes titkolt szándékai.

A Főváros reagált a MEOSZ felvetésére a sajtóban azt állítva, hogy súlyos pénzek kellenének a mozgásjavító szakképzésének fenntartásához. Ezzel szemben az igazság az, hogy kétmilliónál nem kell több. Mi van a háttérben? Titkos vagy titkolt tervek vagy szándékok? A részletek:

2012-ben a Napló Hőse szavazást Janicsák Gábor nyerte, az a bajai fiatalember, akit korábban súlyos baleset ért a Balatonnál, deréktól lefelé lebénult.

Bezárják a főváros kifejezetten mozgáskorlátozottaknak (nemrég) épített közoktatási intézményét. Lám, megint egy kurzus, amelyik spórolni akar az egészségügyön, az oktatáson – a nemzet tartópillérein – és ha kell, egyszerre. Szégyen.

Tiltakozik a Magyar Szolidaritás Mozgalom a Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézet és Diákotthon (Mozgásjavító) szakközépiskolai részének megszüntetésére vonatkozó önkormányzati tervek ellen, és úgy véli, az intézkedés ellentétes a kormányzati kommunikációval.

Hónapok óta küzdenek a szülők azért, hogy a budapesti Mozgásjavító általános iskolában végzett gyerekeik a szakiskolát is a korszerűen felszerelt, milliárdokért felújított intézményben folytathassák. Ám ennek mostanáig a főváros ellenállt, mert az önkormányzat szerint az épületben nincsenek teljeskörűen biztosítva a megfelelő körülmények az oktatásra, néhány tanterem felújítása elmaradt, a munkálatok folytatásához viszont nem tudott pénzt adni, ráadásul a januári államosítás is bezavart.

Diákok a Mozgásjavító Iskolában

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy a fővárosi önkormányzat a 2013-2014-es tanévtől már nem indít új szakközépiskolai évfolyamot a legsúlyosabb mozgássérült diákok mexikói úti mozgásjavító iskolájában és a meglévő három évfolyamot is meg akarja szüntetni.

A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul 17 magyar mozgássérült, mert úgy gondolják, hibás az új rokkant ellátási rendszer. A jogorvoslatért küzdők közt van Vidó Lajos (49) is.

Egy sötét budapesti utcában álló épületből kacagás és jókedv zaja szűrődik ki. Itt próbál a Gördülő Tánccsoport, melynek tagjai kerekesszékben ülve varázsolják színpadra a különféle koreográfiákat. Az alapítványról a tagok meséltek.

Az alapvető jogsérelmeket nem orvosolta az Alkotmánybíróság,csak keveseken és kismértékben segít a keddi döntés.