Százmillió forintos zsákmány reményében támadtak rá egy mozgásában korlátozott idős férfira Nemesbükön azok az elkövetők, akik ellen fegyveres rablás miatt emeltek vádat Zalában.

Marimar Quiroa arcát egy hatalmas tumor torzítja el, képtelen beszélni, szájon át étkezni. Emiatt jelnyelven tud csak kommunikálni.

Nemcsak az emberek, az állatok is szorulhatnak “kerekesszékre”.

Nemcsak a középületekben, az utcákon kell akadálymentesíteni, hanem a közlekedési eszközökön is.

Egy apró fényfolton kívül semmit sem lát. Járni nem tud. Pedig nagy valószínűséggel láthatna. Járhatna. Olyan egészséges lehetne, amilyen nyolcéves koráig, addig a bizonyos kullancscsípésig volt. Ha az orvosok foglalkoztak volna azzal, hogy Lyme-betegségre utaló borrelia baktériumot mutattak ki a véréből. Sok sorstársa van. Hogy ne legyen ennyi, Czikoráné Szabó Éva létrehozta a Lyme Betegekért […]

Ma Magyarországon az épületek, létesítmények, utak, közlekedési eszközök többsége nem hozzáférhető a mozgáskorlátozott emberek számára.

Magyarország az Alaptörvényben deklarálta a mozgáskorlátozott embereket megillető jogokat, emberi méltóságuk védelmét, és külön intézkedésekkel védi a fogyatékkal élő embereket.

Igaz barátokkal minden akadály leküzdhető, mint ahogy ezt az alábbi történet is példázza.

Elvártuk – mert evidens, ha valaki ilyen méltatlan írást tesz közzé – hogy Vésey Kovács László, a pestisracok.hu újságírója kérjen bocsánatot az emberi méltóságot és jogokat súlyosan sértő cikke miatt a mozgáskorlátozott emberektől.

Rucz Éva, egy 45 éves, orosházi, mozgássérült nő áprilisban gyűjtésbe kezdett, hogy vehessen magának egy hétmillió forintos lábprotézist. Erre azért van szüksége, mert az államilag finanszírozott művégtag, amit a jobb lába amputációja után kapott, mindössze egy évig bírta. A következő két évben nem lehetett kicserélni, megjavíttatni pedig hiába próbálta. Azt mondja, nehéz megértetni az emberekkel, hogy az egy-két autó árába kerülő művégtag egyáltalán nem luxuscikk egy mozgássérült életében.