Aki nem illeszkedik be könnyen a világba, szerencsés, ha talál egy olyan helyet, ahol a világot igazítják hozzá. Mozgássérülteket, értelmükben akadályozottakat és halmozottan sérülteket egyenrangú partnerként kezelni, nekik méltóságot adni kevés intézmény tud. Egy ilyenben jártunk. Milyen lehetőségek állnak ma Magyarországon egy sérült fiatal előtt? Húsz-huszonkét éves koráig tanulhat, szakmát is szerezhet, utána viszont néma […]

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége – az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérése nyomán – is tagja lett a vasúti személyszállítást igénybe vevő fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogaival foglalkozó munkacsoportnak. A munkacsoport április 17-én tartja első ülését, melynek főbb témáit a visszajelzések alapján állították össze. Így megvizsgálják egyebek mellett a hatályos jogi szabályozás és a gyakorlat közötti különbségeket, feltárják a jelenlegi helyzetet, s összevetik a nemzetközi és hazai előírásokkal, a vállalt kötelezettségekkel.

Az IKEA izraeli leányvállalata egy új projektbe fogott, hogy segítsen a mozgássérült emberek hétköznapjain.

A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb hazai, legitim érdekképviseleti szervezetének megkerülésével készült el az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció, mely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, biztonságos és egyenlő esélyű közlekedésének kritériumait. A MEOSZ felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Szövetség bevonásával haladéktalanul vizsgálják felül a koncepciót. A felülvizsgálat során mérje fel az akadálymentességi elvárások gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos hiányosságokat, azokról készüljön nyilvántartás a megoldásért felelős személyek megjelölésével. A folyamatban lévő és a jövőbeli beszerzések, beruházások alapvető kritériuma az akadálymentes elérhetőség legyen. A MEOSZ mindehhez felajánlja szakértő segítségét.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége „Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése című, EFOP-1.1.5-17-2017-00004 jelű pályázatával 728 237 520 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 program keretében.

A szervezet annak fényében kötött Partnerségi Megállapodást 2018. november 21-én az EMMI-vel, hogy ezzel olyan együttműködés jön létre, mely a koncepció szakmai alapon történő, tényleges felülvizsgálatára irányul.

Megrendezésre került az “Adjunk teret a technológiának” című workshop a Millenárison március 23-án.

Mi kell ahhoz, hogy egy mozgássérült ember ma Magyarországon önállóan éljen? Erre a közel 250 ezer embert érintő kérdésre kereste a választ tíz érintett ember és négy szövetségesük, azaz az „Önállóan lakni – közösségben élni” kutatócsoportja. Ebbe a különleges kutatásba nem az alapján került be valaki, hogy milyen iskolai végzettsége vagy kutatási tapasztalata van, hanem sokkal inkább az számított, hogy érintettként elkötelezett legyen a helyzet közös feltárása és megértése iránt, szövetségesként pedig fontosnak tartsa azt, hogy érdemi változást érjünk el a mozgássérült emberek önállósága terén. Az, hogy hogyan és miért választották a kutatásnak ezt a módját, kiderül Takács István Gábor (Jogriporter Alapítvány https://youtu.be/pIAHgVZ4Nqo ) videójából. Ha pedig az elméleti háttér is érdekel, olvass tovább!

Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt áll bíróság előtt az a férfi, aki még 2017 szeptemberében Pécsen a nyílt utcán bántalmazott egy mozgássérült férfit.

A MEOSZ az országgyűlési képviselőkhöz fordult, miután az Alkotmánybíróság – a megváltozott munkaképességű emberek védelmében fellépve – 2019. március 31-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy megalkossa azokat a szabályokat, melyek rendezik a mulasztás miatt kialakult helyzetet, és igazságot szolgáltatnak több tízezer, korábban rokkantsági nyugellátásban részesült embernek. A MEOSZ azt kéri, hogy a képviselők olyan módosítást támogassanak, melyek valódi kárpótlást jelentenek az érintettek számára. A MEOSZ fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság határozatán túlmutatva minden típusú ellátás esetén történjen korrekció, s valamennyi érintett ügyében kerüljön sor egyenkénti felülvizsgálatra.