Bár alapvetően nem tűnik túl bonyolult feladatnak, a helyes parkolás egyeseknek komoly gondot okoz. Mutatjuk, hogy mire gondolunk.

http://img4.hvg.h…4566fbfb2e

„Ezt a kiadványt egész biztosan nem tarthatnád a kezedben és nem olvasnád, ha a családom nem hitt volna abban, hogy gyermekükért minden tőlük telhetőt meg kell tenni, hogy egyszer, ha felnő, teljes és boldog életet élhessen.” Ezt Fehérváry Tünde, az Én Is Vagyok! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesületének elnöke írta egy új információs füzet előszavában.

Az elégedetlenség mindig utat nyit a fejlődés előtt – mondja Juhász Márton.

https://youtu.be/…

Presztízsberuházás akadálymentesítésére van pénz, a főváros tömegközlekedésére egyelőre nincs. A budai Várban helyreállítása során nem kérdés, hogy mozgáskorlátozottak és babakocsis szülők is megközelíthessék a királyi lovardát vagy a főőrség majdani épületét.

Az elmúlt években a középületek felújítására uniós forrást csak kötelező akadálymentesítéssel lehetett felhasználni, így mára az állami és önkormányzati intézmények háromnegyede már mozgáskorlátozottak számára is könnyebben megközelíthető. Más a helyzet a vállalkozásoknál: a szintén az EU által támogatott turisztikai beruházások kivételével jelentős a lemaradás. Vigasztalanabb a helyzet a közműszolgáltatóknál is, a bankok, üzletek, gáz- és vízszolgáltatók, biztosítók épületeinek alig több mint fele akadálymentesített, noha a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény előírja, hogy egy településen lakosságszámtól és szolgáltatástípustól függően hány hozzáférhető közszolgáltatásnak kell működnie.

Az akadálymentesítést kiemelt területként kezelő franciaországi Lyon kapta az Európai Bizottság és az Európai Fogyatékosügyi Fórum közösen alapított Access City (hozzáférhető város) díját – közölte az uniós bizottság 2017.12.05-én.

A MEOSZ-nak joga van az EBH-hoz fordulni – áll Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal közleményébenhttp://os.mti.hu/…kozlemenye, melyre Szövetségük közleményben reagált.

Ukrajnában a parlament elfogadott egy törvénytervezetet, mely lehetővé teszi, hogy a normatív dokumentumokból kiiktassák a rokkant jelzőt.

Ha valakinek eltörik a keze, de ügyeket kell intéznie például a bankjában, jó eséllyel talál egy segítőkész munkatársat, akivel megoldják, hogy alá tudja írni a papírokat. Ám, ha egy mozgáskorlátozott ül a pult másik oldalán, oda a segítő szándék. Attól, mert valaki a fogyatékossága miatt nem tud tollal aláírni, még ugyanúgy szeretne folyószámlát nyitni, intézkedni a hivatalokban vagy a szolgáltatókkal. Hiába lehetne erre egy jó megoldás a névpecsétek használata, Magyarországon ezt nem fogadják el. Az Abcúg cikke.

A magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és BKV Zrt. az M3-as metró részleges akadálymentesítésével megsértette a fogyatékossággal élő személyekkel szemben az egyenlő bánásmód követelményét, ezért a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) eljárást kezdeményez ellenük az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál.