Tovább növeli a kormány a kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis a nyugdíjas vállalkozók, illetve a máshonnan nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összegét. Az idei tetemes, 25 százalékos emelés után jövőre 4,2 százalékkal nő a járulék. Eközben csökken a különféle ellátásban részesülők, illetve a kiskorúak után az állam által fizetendő járulék összege – derül ki a parlament elé benyújtott adómódosító csomagból.

Az emelés megilleti a 2011. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesülteket is, ha ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg. Továbbá a 2011. december 31-e után megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy baleseti járadékban részesültet is, ha az ellátását a januári emelésre jogosító rehabilitációs járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának vagy baleseti járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

Továbbra sincs egyetértés Fülöp Attila kinevezése, és a fogyatékosságügyi biztos pozíciójának megszűnése körül. Az új helyettes államtitkár úgy gondolja, ezzel a döntéssel feljebb emelték a fogyatékosügyet, hiszen a fogyatékkal élő embereket nem másoktól elkülönítve, hanem a társadalom részeként akarják segíteni. Fülöp Attila az MTI-nek jövőbeli terveiről is beszélt, az LMP szerint azonban a kormány lemondott arról, hogy a fogyatékosügyet kiemelt helyen kezelje.

Már készülnek a számítások a gazdasági tárcánál a segélyezési plafon bevezetéséhez ? mondta Soltész Miklós szociális államtitkár.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a Kossuth téren Hétfőn tüntető civilekhez hasonlóan tiltakozott a hátrányos helyzetű, súlyos beteg és fogyatékos embereket sújtó kormányzati intézkedések ellen. A rendkívül alacsony összegű rokkantsági ellátások miatt sokan már most is éheznek, nem tudják fizetni a rezsit, a tél beálltával pedig a hideggel is meg kéne küzdeniük. A Szövetség bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb napirendre tűzi a rokkantsági ellátórendszer ügyét és orvosolja a rokkant embereket ért súlyos jogsérelmeket, javítva ezzel a helyzetükön.

Biztonság, átláthatóság és munkára ösztönzés a célja a január elsején életbe lépett új rokkantnyugdíj rendszernek – mondta a HR Portálnak Dr. Székely Ildikó, az NRSZH Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője, aki hangsúlyozta, hogy a megélhetési gondok megoldása nem orvosi feladat. Szakály József, a MEOSZ főtitkára ezzel szemben úgy gondolja, a minősítési rendszer átalakítása megdöbbentő eredményekhez vezet.

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény magyarországi végrehajtásáról készült nemzeti jelentést 2012. szeptember 20-21-én vizsgálta meg Genfben az Egyezményt felügyelő Bizottság. Az eseményen Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tárcaközi küldöttség élén vett részt.

2012. szeptember 13-án, csütörtökön került megrendezésre a W3C Magyar Iroda HTML5 és akadálymentesítés témakörökben szervezett konferenciája, ahol neves hazai előadók és egy külföldi fejlesztő is megosztotta tapasztalatait az érdeklődőkkel.

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. pályázatot hirdet Szülősegítő szolgáltatások támogatása? címmel (kódszám: 31221).

A Zala Megyei Munkaügyi Központ irányítja azt a programot, amelynek segítségével az ország majd minden megyéjében működő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek vesznek részt. A képzés célja a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének támogatása. Borsos József a Zala Megyei Munkaügyi Központ vezetője elmondta: Egy megváltozott munkaképességű elhelyezése 9 hónap alatt megtérül az államnak.