Divat vakoknak: tapintható művészet és önkifejezés

A divat világában a vakok és látássérültek gyakran nem kapják meg a kellő figyelmet és lehetőséget, hogy ruháik által kifejezhessék magukat.

Angela Wanjiku, a Sensation Stúdió tervezője azonban a közelmúltban bebizonyította, hogy a divat vakoknak nem csupán a látásról szól: az ún. emberközpontú tervezés (HCD) erejét felhasználva ugyanis olyan érzékenyítő kollekciót alkotott, amelyen a tapintható írás: a Braille-írás formálta üzenet lehetővé teszi a látássérült emberek számára, hogy azon túl, hogy ízlésesen öltöznek, önkifejezést is gyakorolhassanak.
A divat világa gyakran a látványra és az esztétikára összpontosít, de a látássérültek számára más aspektusok is rendkívül fontosak lehetnek – hívja fel a figyelmet Angela Wanjiku, kenyai divattervező munkássága és legújabb kollekciói. Az utóbbi években egyre több tervező és márka kezdi felismerni, hogy a divat vakoknak, azaz a Braille-divat irányzatát inkluzív módon kell megközelíteni, lehetővé téve, hogy a látássérültek is kifejezhessék stílusukat a divatérzékelés is közelebbkerüljön hozzájuk. Számukra a ruhák tervezése során ugyanis a tapintás, a hang és az illat kiemelkedő szerepet játszik, így a különböző textúrák és anyagok használata segít a felhasználóknak azonosítani a ruházatot és annak stílusát.
Divat vakoknak tapintható módon
„Erősen befolyásoltak korábbi tapasztalataim Kenyában, ahol két nagyobb iskola is működik a látássérültek számára, én pedig különféle zenei-és drámafesztioválokon követhettem nyomon, hogy a gyermekek miként lépnek interakcióba velük. Mindig is arra vágytam, hogy megvalósíthassam azt a kollekciót, amely által a vakon és gyengén látók is megtapasztalhatják a divatot.” – fogalmaz Angela Wanjiku. Az elkötelezett divattervező szerint a Braille-írás elhelyezkedése is nagyon hangsúlyos a ruhákon, ennek ugyanis egy része a ruhák ujjain helyezkedik el – hogy mindenki számára hozzáférhető legyen – a további tartalom pedig a mellkas vonalában, hogy felkeltse a figyelmet.
A tapintható divat nem csupán a funkcionalitásról szól; hiszen a látássérültek divatérzékelése, valamint az önkifejezésük és az identitásuk megjelenítése is fontos. Az inkluzív tervezés azonban lehetőséget ad a látássérült emberek számára, hogy a divaton keresztül kifejezzék egyéniségüket, és részt vegyenek a társadalmi diskurzusban is.
Angela munkája az ún. emberközpontú tervezés (HCD) alapelvein nyugszik, amely a felhasználói igények és preferenciák megértésére helyezi a hangsúlyt. A projekt során a látássérültek, segítő technológiai szakértők és terapeuták bevonásával dolgozták ki a ruházati kollekciót. A cél egy olyan ruhavonal létrehozása volt, amely biztosítja az öltözködés és vásárlás szabadságát, lehetővé téve a látássérült emberek számára, hogy a ruha ne csak viselet, hanem önkifejezés is legyen.
Angela innovációja magában foglalja a braille feliratok ruhákon történő beépítését lehetővé téve, hogy a felhasználók fontos információkat olvassanak el anélkül, hogy másokra támaszkodnának. A tervezés során külön figyelmet fordítottak a tapintható anyagokra és a tartósságra, hogy a Braille-írás és a tapintható részletek hosszú távon is megőrizzék funkciójukat.
A Braille-ruhák megalkotása nem csupán esztétikai, hanem jelentős társadalmi hatással is bír, a divat vakok és látássérültek számára immár teljeskörűen elérhető.
A divat vakoknak lehetővé teszi a látássérült emberek számára, hogy önállóan öltözködjenek, ami növeli önbizalmukat és méltóságukat, az inkluzív tervezés révén, a tapintható divat révén pedig most már lehetőségük van arra, hogy
kifejezzék egyéni stílusukat,
és ne érezzék magukat kizárva a divat világából,
a látássérültek divatos öltözködése jelenti tehát a jövőt. A divat világa nem csupán a külsőségekről szól, hanem a közösségről és az összetartozásról is. Angela Wanjiku munkája a látássérültek számára készült ruhák tervezésében bizonyítja, hogy az inkluzív tervezés és a braille írás a ruhákon képes megváltoztatni a narratívát, és segíthet abban, hogy a fogyatékkal élők is teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak.

Forrás: Origó

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .