„Egy CI műtétnek köszönheti a kislányom, hogy hallja, amit mondok”

Tóthné Kovács Adrienn családjában senkinek nem volt problémája a hallásával. Kislányáról azonban egyéves korában kiderült, hogy súlyosan hallássérült. Akkor még az újszülötteket úgy engedték ki a kórházból, hogy nem volt objektív hallásvizsgálat. Jó esetben kulcsot csörgettek a pici füle mellett vagy egyéb zajokat kreáltak, hogy lássák, reagál-e rá. Ezen a szűrőn Luca átment. Mitől jobb a CI, mint a hallókészülék? Amikor kiderült a probléma, a kislány hallókészüléket kapott. Ezzel hallott, beszélni is próbált, de nem beszélt tisztán. Adriennék azonban hallottak egy új módszerről, a CI-ről, azaz a cochleáris implantátumról. Ez egy olyan eszköz, amely a súlyosan nagyothallóknak és siketeknek kortól függetlenül lehetőséget ad a hallásra. A CI nem általános csodaszer, de ha optimálisan alkalmazzák, nagyszerű hatása lehet: a korábban semmit vagy nagyon keveset halló hallássérült a mindennapi élethez elegendő hallásra tehet szert a segítségével. A CI a hallássérülés egyik legelterjedtebb fajtáján, a belső fül károsodásán segít, átveszi a károsodott belső fül funkcióját. A készülék két részből áll: egy beültetett részből (implantátum), és egy külső, fül mögött vagy testen hordató részből, amit beszédprocesszornak neveznek. Működése teljesen eltér a hagyományos hallókészülékekétől. Mi a különbség a hallókészülék és a CI között? A hallókészülék a hangokat próbálja felerősíteni annyira, hogy a megmaradt hallással is meghalljuk őket. Ez jól működik, ha van elegendő hallásmaradványunk, de nem segít, ha már szinte semmit sem hallunk. A CI ezzel szemben kikerüli a károsodott belső fület, és közvetlenül a hallóidegeket ingerli. Éppen ezért teljesen mindegy, hogy mekkora a halláskárosodás mértéke, a CI ugyanolyan eredményt hoz. „Amikor hallottunk a CI-ről, vállaltuk a műtétet – emlékszik vissza Adrienn. – Altatásban végzik, nekem anyaként kissé félelmetes volt, hiszen fúrják a koponyát, de az elmúlt 10-15 évben szinte rutinszerű lett az eljárás. A műtét után Luca nem ment oviba egy hónapig, hogy ne kapjon el semmilyen fertőzést. A sebe szépen gyógyult, a negyedik héten kapta meg a készüléket, utána segítettek neki beállítani, és azóta is folyamatosan foglalkozik vele egy szurdopedagógus (hallássérültek: siketek és nagyothallók pedagógusa – a szerk.).  „Mióta hall, nyitottabb lett, bátrabb. Este az ölembe ül, és mesélek neki. Hallja, amit mondok…”  Nálunk genetikai betegség okozta a problémát, a második lányunk épp halló, de a harmadik gyerekünk, Andris, szintén hallássérülten született. Luca esetéből tanulva hamar kiderült, hogy Andris sem hall jól, a kezdetektől volt hallókészüléke, hogy a hallóidegei ingerelve legyenek. Azóta ő is átesett a műtéten. Minél korábban megcsinálják, annál könnyebben tanul meg beszélni a gyerek. S hogy miért írtam a felhívást? Úgy éreztem, a szemüveget már teljesen elfogadjuk, de a CI-re még rácsodálkozunk. Sok ember nem tudja mi ez, mire szolgál. Pedig ez is csak egy eszköz, amivel egy hiányzó képességünket visszakaphatjuk. A gyerekek sokkal elfogadóbbak és empatikusabbak, mint a felnőttek, azt szerettem volna, ha minél többen megismerik a jelenséget és segítenek abban, hogy a kisgyerekek megértsék, miért hord a másik egy ilyen készüléket.  „Kislányoknál el lehet majd takarni hosszú hajjal, de nem az a célunk, hogy elrejtsük, hanem az, hogy ne kelljen soha szégyellniük.”   „Nem akarom homokba dugni a fejem, hogy elkerüljem a felnőttek esetleges sajnálkozó pillantását, vagy az állandó magyarázkodást. Ellenkezőleg, századszor is kedvesen elmesélem a játszótéren érdeklődő kisgyereknek, aki megkérdezi, mi van a kislány vagy kisfiú fülén, hogy aztán ugyanúgy játsszanak egymással tovább, mintha azt mondtam volna, hogy kék az ég…” Siketből halló? Nem lehetetlen „A cochleáris implantátum a legtöbb siketnek és súlyos nagyothallónak vissza tudja adni a hallását. Ez a hallás azonban más, mint az egészséges hallás” – magyarázza Kulcsár Tímea, a Magyar Cochleáris Implantátáltak Egyesületének titkára, mentorszülő. Tímeának a kislánya született hallásproblémával, igaz, ezt ő csak féléves korában vette észre. „A kórházból úgy adták haza, hogy ép a hallása. Nővér végzettségű vagyok, eleinte nem gyanakodtam. Utólag tudom, a kislányom sokat kompenzált: annak a szájára nézett, aki beszélt, illatra, szellőre, árnyékra vetődött. Hogy vettem mégis észre?  „Hat hónapos korában háttal ülve játszott, és én hiába szólongattam. Lidérces érzés volt, ami átfutott rajtam, hogy a gyerek esetleg nem hall engem. Amikor az apukája is hazaért, ketten kezdtük figyelni: leejtettük a kulcsot, cuppogtunk a fülébe. Egyre bizonyosabb lett, hogy nem hall minket. A védőnő másnap szintén megvizsgálta, egy éles hangú zajkeltő dobozzal, de Dominika nem reagált arra sem. Így kerültünk további vizsgálatokra, és 8 hónapos volt, amikor meglett a diagnózis, hogy egy genetikai mutáció okozta nála a siketséget.”  Sokáig hallókészüléket viselt, de amint megtudtuk, hogy létezik a CI, megműttettük. Először csak az egyik fülét, a másikon továbbra is hallókészüléket viselt. Hétévesen ő maga kérte, hogy a másik oldalt is tegyék rendbe. „A műtét alatt egy fizikus is jelen van, ő ellenőrzi, hogy a processzor rendben van-e. A szoktatás finoman zajlik, a beállításokat a műtét utáni negyedik héten kezdik el. A lányom gyönyörűen megtanult beszélni, sokat segített neki a szurdopedagógus. Már 16 éves, angolul, németül tanul. Egyedül a küzdősportot nem ajánlják neki, hogy a fejét ne érje ütés. Viszont úszhat is, lehet olyan kiegészítőket venni, amivel akár készülékestül a vízbe mehet.” Gyereknél és felnőttnél is működik Tímea szerint minél előbb észreveszik valakinél a hallásproblémákat, főleg a gyerekeknél, annál nagyobb az esély, hogy a beszédfejlődésben nem maradnak le. Akiket későn, 6-7 éves korban hoznak először, már nem biztos, hogy meg tudnak tanulni beszélni. A beszélőszervek, a hallóidegpályák már nem lesznek képesek az együttműködésre a gondolatokkal, és ezen a készülék már nem tud segíteni. Ugyanakkor idős korban, amikor romlik a hallás, a készülék megint csodákra képes. „A készülék belső egysége örök életű – magyarázza Tímea. – Nagy szerencse, hogy a fülcsiga olyan szervünk, ami nem nő az évek alatt. Ha valaki gyerekkorában kapja meg a készüléket, felnőttként sem kell nála cserélni. Így az elektródákat nem lehet kinőni. A kilökődés aránya nagyon kicsi, szövődményről alig tudunk. A külső egységet hat évente lehet cserélni, az OEP mindig a legmodernebbet támogatja, egyébként számtalan modell létezik. Az idő előrehaladtával az implantok egyre kisebbek, formára és kinézetre is tetszetősebbek. A CI minden beszédhangot ugyanúgy felerősít, még a hallókészülékkel gyakran nem hallható magas frekvenciás hangokat (sz, f, c) is. S hogy van-e hátránya? Nincs, de nem tökéletes még. A CI-s hallás még mindig nem olyan differenciált, mint az egészséges hallás: főleg zajos környezetben nem könnyű vele kihallani a lényeget. Ugyanakkor a gyártók folyamatosan arra törekszenek, hogy a határokat minél jobban kitolják, vagy redukálják. Az országban négy CI Centrum található, ahol kiváló és felkészült orvos- és rehabilitációs csapat várja a leendő implantosokat.”

Forrás:NLCAFÉ

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41