Egy gyors költségvetési beavatkozással végül megmenekül a hazai gyógyászatisegédeszköz-piac

Fotó: Scott Olson / Getty Images

Az ígéretek szerint hamarosan hárommilliárd forintot csoportosít át a kormány, hogy visszarántsa – részben a pandémia, részben a hosszú évek óta tartó hazai finanszírozási anomáliák miatt – a gyógyászati segédeszközök mára csődközelbe került piacát. Ezzel megmentve nem csupán a gyógyászati segédeszközökkel élő betegeket, hanem magukat a termékeket előállítókat, valamint a kereskedőket is” – tudta meg Rásky Lászlótól, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkáráról az Index.

Azt a héten zajló tárgyalás során, amikor a döntés megszületett, többször kiemelték az Emmi és a NEAK vezetői, hogy a mostani átcsoportosítással a kormány határozott célja, hogy semmiképp ne nőjenek a betegek anyagi terhei. Ennek azért is örülünk, mert a döntéshozók felé általunk megfogalmazott javaslatok és elkészített munkaanyagok is végig erről szóltak, hogy a betegek változatlan összegeket fizessenek az államilag támogatott gyógyászati segédeszközökért– számolt be Rásky László a szerdai tárgyalás eredményeiről.

De mitől alakult ki ekkora válság?

A gyógyászati segédeszközöket szakorvos, kisebb részben a háziorvos vényre írja fel, és akárcsak a gyógyszereknél, az állami támogatás mértékétől függően a beteg a gyógyászatisegédeszköz-üzletben vagy a patikában kisebb-nagyobb összeget fizet ezekért. A boltosnak pedig törvényi kötelezettsége, hogy kiszolgálja a beteget. Például a sztómaeszközök teljes árának mindössze két százalékát fizeti meg a beteg, míg az inkontinenciatermékeknél 80 százalékos az állami támogatás.

Január végén értesült szakmai forrásokból az Index, hogy épp hatalmas krízis van kibontakozóban a gyógyászati segédeszközök piacán, vagy már egyenesen ég a ház. Ugyanis kiderült – ahogy a problémát körüljáró első cikkükbe írták –, ha nem történik sürgős állami beavatkozás, félő, hogy sokak számára nélkülözhetetlen, viszonylag olcsón beszerezhető gyógyászati segédeszközök sora tűnik el az üzletekből. Köztük olyanok, mint a járóbot, a kerekesszék, a betét vagy a mobil vécé.

Így akár több százezer érintett maradhat ellátás nélkül, köztük mozgássérültek, halláskárosultak, ágyban fekvő betegek vagy olyanok, akik időszakosan állnak rehabilitáció alatt. Sőt a becslések szerint jelenleg Magyarországon összesen egymillió embernek van szüksége betegség vagy sérülés miatt átmenetileg, illetve tartós jelleggel valamilyen gyógyászati segédeszközre. Ezek egy része a gyógyulásban segít, míg mások az egészség fenntartásában játszanak kulcsszerepet.

A probléma lényege, hogy részben a pandémia hatására mára a gyógyászati segédeszközök piacán (is) igencsak elszálltak az árak. A kereskedők pedig napról napra szembesülnek azzal, hogy a beszállítók folyamatosan emelik az árakat: húsz, harminc vagy akár ötven százalékkal. Miközben a jelentős alapanyaghiány, illetve az ellátási láncok akadozása miatt a szükséges gyógyászatisegédeszköz-készletek egy része azóta sem vagy rendkívül jelentős késésekkel érkezett meg.

Hiába a drasztikus drágulás és az általános készlethiány, a vonatkozó finanszírozási rendelet előírja, hogy a gyógyászati segédeszközökkel kereskedőknek törvényi kötelességük kiszolgálni a betegeket. Ráadásul továbbra is az állam által megszabott hatósági árakon, mert a társadalombiztosító által támogatott árak közel húsz éve változatlanok. Ezen a listán jelenleg 3400 tb-finanszírozott termék szerepel, és ezeknek már közel a húsz százalékát lehetetlen gazdaságosan forgalmazni, előállítani.

Így jutottunk el mára odáig, hogy a kereskedők egyre kevesebb gyógyászati segédeszközt tudnak beszerezni a közfinanszírozott, hatósági ár alatt, és azzal, hogy törvényesen működnek, mert kiszolgálják a beteget, saját túlélésüket veszélyeztetik. Ráadásul a visszajelzések alapján hetente tízes nagyságrendben nő azoknak az eszközöknek a száma, ahol a gyógyászati segédeszközök forgalmazói, viszonteladói negatív árrést tapasztalnak. Innen a jelenlegi csődközeli állapot.

Csak egy lyukat foltozott be a kormány?

Rásky László szerint a probléma alapvetően egy 2007-ben született törvényben gyökerezik, amely megszüntette a korábbi rendszert, mikor a gyártók és az importőrök évről évre megállapodtak az egészségügyi tárca vezetőivel, hogy a következő évtől mennyi lesz a gyógyászati segédeszközök közfinanszírozott ára. Csakhogy a legutóbbi ilyen ártárgyalásra 2002-ben került sor, vagyis a kereskedők húsz éve változatlan árakon adják ezeket a gyógyászati segédeszközöket.

Tény és való, hogy az évek során folyamatosan nőttek az állam segédeszköz-támogatási költségei, az esetleges túlköltéseket az állam következetesen kipótolta. Például a 2010 környékén 40 milliárd körüli segédeszköz-támogatás tavaly több mint 72 milliárd forint volt– emelte ki az OSZ főtitkára.

Rásky László azt is elmondta, legutóbb tavaly októberben keresték fel a Pénzügyminisztérium, az Emmi és a NEAK vezetőit, akik akkor elismerték, hogy az ellátási kötelezettség valóban arra kényszerítené a gyógyászatisegédeszköz-üzleteket, hogy veszteségesen működjenek. A kormányzat a tárgyalás után kérte a szakmai szervezetet, hogy tegyenek javaslatot az áremelésre, amit ők két héten belül el is készítettek. Majd ezen a ponton közel negyedévre is el akadt a folyamat.

Végül az Index január végi cikkének megjelenésekor érkezett a meghívó az Emmitől, hogy gyógyászatisegédeszköz-ügyben várják az érdekképviseleti szerveket. Ekkor kiderült, hogy az állam úgy csoportosítja át a költségvetési forrásokat, hogy megemelik az eddig is államilag támogatott, vényre kapható gyógyászati segédeszközök finanszírozását. Ám mindez Rásky László szerint csupán pillanatnyi, ideig-óráig működő vészmegoldás, nem szünteti meg magát a probléma forrását.

A jelenleg veszteségesen adható gyógyászati segédeszközök ügye valóban megoldódott. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mi lesz a sorsa azoknak az eszközöknek, amelyeken most még van valamennyi árrése a gyártónak, az importőrnek és a forgalmazónak, viszont az eladásuk bármelyik pillanatban nullába vagy negatívba fordulhat. Erre az esetre nem született kézzelfogható, érdemi megoldási javaslat a döntéshozók részéről. Ezért megint csak ott vagyunk, ahol a part szakad– fogalmazta meg aggodalmait az OSZ főtitkára, aki hozzátette, a tárgyalás folyamán annyi ígéret azért elhangzott, hogy a kormányzat folyamatosan vizsgálni fogja a kialakult helyzetet. Ahogy azt is elismerték, hogy valóban nem egy sarkalatos rossz pontja van a jó ideje változatlan hazai gyógyászatisegédeszköz-támogatási rendszernek. Ugyanakkor a mostani hárommilliárdos forrásbővítésnél egyelőre többet nem terveznek.

Az mindenképpen pozitívum, hogy valóban komolyan foglalkoztak a betegek ügyével, a mi szakmai ügyeinkkel. Ráadásul évek óta nem volt rá példa, hogy az általunk felvetett problémák a kormány oldaláról eljussanak bármilyen szintű megoldásig. Ám az alapprobléma, ami a súlyosabb probléma, ettől függetlenül továbbra sem oldódott meg, hogy most is épp számos eszköz billeg nyereségesség és veszteségesség határán. Erre nem született sem közép-, sem hosszú távú megfejtés– vonta le Rásky László a végső következtetést.

(Forrás:Index)

Ezeket is olvassa el:

A koronavírus nem tűnt el, világszerte közel százezerrel nőtt a fertőzöttek száma

Asztma, allergia, COVID-19 – központban a tüdő betegségei

Minden szülő átéli, aki fogyatékkal élő gyereket nevel: a pszich

A Civil Fórum nem hagyja feledésbe merülni Debrecen hétköznapi hőseit

Egyre többen választják a Református Hittudományi Egyetem pedagógusi képzését

Néma nyelvtudás