Egy kerekesszékes főiskolás fiatalt elszállásolt a MEOSZ, de mi lesz a többivel?

A Szövetség arra kéri a kormányt, hogy sürgősen alakítson ki a súlyosan fogyatékos diákok számára megfelelő kollégiumokat, és növelje az akadálymentes kollégiumi férőhelyek számát. Ne csak elvárja a fogyatékos emberektől, hogy a nyílt munkaerőpiacon helyezkedjenek el, amihez versenyképes tudás szükséges, hanem teremtse is meg az ehhez szükséges feltételeket!

A Szövetség a fogyatékos emberek helyzetének javítását célzó, nemrég elfogadott Intézkedési Tervbe is javasolta, hogy a kormány Budapesten és a felsőoktatási intézményeknek helyt adó nagyobb vidéki városokban hozzon létre és működtessen a súlyosan fogyatékos fiatalok számára olyan kollégiumokat, ahol minden szükséges segítséget megkapnak ahhoz, hogy más fiatalokhoz hasonlóan elvégezhessék a főiskolát, az egyetemet. Az akadálymentes környezet mellett biztosítani kell számukra a személyi segítést, a szállítást, és – az állapottól függően – egyéb, a tanulást segítő szolgáltatásokat. Ezek kialakításában a MEOSZ szerepet is vállalna, hisz a Szövetségnek több évtizedes tapasztalata van abban, hogy mire van szüksége egy súlyosan mozgássérült, fogyatékos embernek. Növelni kell az akadálymentes kollégiumi férőhelyek számát is, hogy az önálló életvitelre képes mozgássérült diákok integráltan, ép társaikkal együtt lakhassanak.

Endrédi Bálint két hónapja keres kollégiumi helyet, akadálymentes szállást Budapesten, sikertelenül. Ha a MEOSZ nem segít neki, kétséges, hogy folytatni tudja-e felsőfokú tanulmányait. A kormány azonban jól láthatóan még nem érzékeli a probléma súlyát. A 2015-2018-es időszakra szóló Intézkedési Tervbe ugyan a MEOSZ javaslatára már bekerült az említett kollégiumok megteremtésének a lehetősége, a konkrét lépéseket azonban nem látni.

Elfogadhatatlan, hogy ma Magyarországon egy jó képességű, súlyosan fogyatékos fiatal csak azért ne tudjon továbbtanulni, mert nem állnak rendelkezésére a tanulását segítő szolgáltatások és az akadálymentes szállás. A magyar államot hazai és nemzetközi jogszabályok, egyezmények kötelezik arra, hogy a fogyatékos emberek oktatását másokkal egyenlő módon biztosítsa, ennek azonban nem tesz eleget. Jól mutatják ezt a legutóbbi népszámlálási adatok is: míg a 15 éves és idősebb teljes népesség 17%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig a mozgássérült emberek mindössze 9%-a mondhatja el ugyanezt magáról.