Egyetlen távirányítóval megoldható lenne a látássérült emberek

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) források híján még nem tűzött ki konkrét dátumot a közlekedési lámpák akadálymentesítésére. A látássérült emberek közlekedését a hangjelzéses lámpa, a beszélő buszmegálló, és az ezeket aktiváló távirányító nagyban könnyítené, azonban jelenleg sem a távirányítók gyártása, sem a több funkciót egységesítő standard frekvencia beállítása nem megoldott. A BKK ugyanakkor kész együttműködni a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével (MVGYOSZ).

„A lépcsők és korlátok kontrasztos jelölése, a költséghatékonyan megoldható vezetősávok és a hangos/tapintható térképek mind-mind segítik a látássérült emberek közlekedését. Vannak olyan országok – például Svédország – ahol már nem létezik akadálymentesítési törvény, mert annyira természetes, hogy figyelembe veszik az érintettek igényeit. Ehhez képest Magyarország körülbelül ötven év lemaradásban van” – mondta el a Közelképnek Kroll Zsuzsanna, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) érdekvédelmi csoportvezetője.

Az esélyegyenlőségi törvény nyolcadik paragrafusa kimondja, hogy „A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is – alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre”. Az országos településrendezési és építési követelmények szabályzata kezdetben csupán a mozgássérült emberekre terjedt ki, ám a 2008-as módosítás során az akadálymentesítési tervet az összes fogyatékossággal élő emberre kiterjesztették, míg a végrehajtás határidejét legutóbb 2013 végére tolták ki.

Kroll szerint a legnagyobb probléma az, hogy nincs egységes koncepció az akadálymentesítéssel kapcsolatban. A hangjelzéses lámpák például csekély számuk ellenére (a fővárosban jelenleg 30 ilyen lámpa üzemel) nagyon különbözőek. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Sajtókommunikációs irodájának tájékoztatása szerint a jelzőlámpás kereszteződések csupán 10%-ában találhatók gyalogos átkelést támogató hangjelzők. Ezek között van kattogó, sípoló, beszélő, nyomógombra működő, sőt távirányítóval bekapcsolható is. „Budapesti forgalomban a kattogó lámpák nem élnek meg, mivel nem hallani őket. A sípolóknál nem egyértelmű, hogy merre van zöld, csak azt lehet tudni, hogy valahol van. Sokkal egyszerűbb, ha a lámpa beszél és megmondja, hogy melyik úton lehet átmenni. A legjobb megoldást a gombnyomással vagy távirányítóval bekapcsolható lámpák jelentenék, hiszen csak akkor működnek, ha segíteniük kell.” A közeljövőben azonban nem valószínű, hogy látványosan megnő a Főpolgármesteri Hivatal tulajdonában lévő speciális lámpák száma. „Jelenleg források híján nincs konkrét dátumhoz kötött célkitűzés” – tájékoztatta a Közelképet a 2013-as akadálymentesítési határidő tarthatóságával kapcsolatban a BKK Sajtókommunikációs irodája.

A hangjelzéses közlekedési lámpák létesítése gyalogátkelőhelyenként nagyjából 200 ezer forintba kerül, ami az üzemeltetés költségeihez viszonyítva nem jelent lényeges plusz terhet – állítja a BKK, ugyanakkor a beérkező lakossági és önkormányzati igényeket csak anyagi forrás függvényében tudják megvalósítani. „Hiába a törvény, ha nincs motiváció és párbeszéd a felek között” – így Kroll, de hozzáteszi, hogy szerencsére egyre gyakrabban kérik ki véleményüket a témában. Az érdekvédelmi szervezet a Fővám tér teljes körű akadálymentesítésében aktívan részt vett, nem véletlen, hogy messzemenően elégedettek az eredménnyel.

A lakosságot sokszor zavaró sípoló hangjelzéses lámpák helyett (melyek közül többet le is halkítottak a bejelentések hatására) a MVGYOSZ a távirányítós megoldást javasolja. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy távirányítóval egyelőre csak kevesen rendelkeznek, ennek hiányában pedig az akadálymentesített lámpák láthatatlanok maradnak. „Ha valaki most szeretne beszerezni egy távirányítót, hiába is keresné a boltok polcain. Egy ismerősömet kellene megkérni, hogy készítsen neki egyet” – vallja be a VGYKE érdekvédelmi csoportvezetője, aki szerint ahhoz, hogy a távirányítók gyártása elindulhasson, garantálni kellene, hogy a jövőben ugyanazon a frekvencián maradnak a berendezések. „A távirányítók elméletileg a metrónál is használhatók lennének, ám a 2-es metró ATS rendszerének beépítésénél – ami a mozgólépcsők irányát hivatott jelezni – nem egyeztettek a lámpagyártó cégekkel, így más frekvenciára hangolták őket.”

A távirányító egyébként a budapesti 86-os busz vonalán 2007-ben tesztelt, Szolnokon és Pécsen a mai napig működő beszélő buszmegállókat is képes lenne működésbe hozni. Információink szerint annak idején fel is merült használatuk bevezetése, ám ezt az akkori vezetőség valamilyen oknál fogva nem támogatta. Megkérdeztük a BKK-t, mekkora esélyt látnak a közlekedési lámpákat, a buszokat és a metrómozgólépcsőt egyaránt irányító távkapcsoló létrejöttére: „A távirányítók valamennyi budapesti távvezérelhető hangjelző működtetésére alkalmasak, és elméletben más funkciókra is felhasználhatóak. Forgalomtechnikai üzemeltetőként nem vagyunk kompetensek a közösségi közlekedésben való felhasználásban, de természetesen készek vagyunk az együttműködésre” – tudatta a Közelképpel a BKK sajtókommunikációs irodája.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.