Egyeztetett az MVGYOSZ a metróajtók ügyében

2015. október 22-ének délelőttjén egyeztetést tartott az MVGYOSZ a BKK képviselőivel, a 2-es és 4-es metrónál 2015. október 17-től bevezetett, nyomógombos ajtónyitás miatt kialakult, a vak utasokat hátrányosan érintő új rendszere témakörében.

Mint ismeretes, az M2-es és az M4-es metró vonalán, a sikeres próbaüzemet követően 2015. október 17-étől megváltozott az ajtók működtetése. Az állomásra érkező szerelvények ajtajai ezentúl nem nyílnak automatikusan, tehát a ki- és beszálláskor az utasoknak kell megnyomniuk az ajtónyitó gombot, amikor az zölden világít. A BKK. közleménye szerint a szelektív, vagy más néven egyedi ajtónyitási rend bevezetésével az ajtók elhasználódása jelentősen csökkenthető, a járművek légkondicionálásának hatékonysága pedig javítható. Budapest metróvonalain eddig a vonatok minden ajtaja egyszerre, automatikusan nyílt és záródott. A Fehérbot napját követő hétvége óta az M2-es és az M4-es metrón közlekedő Alstom-szerelvényeken az ajtók kizárólag gombnyomásra nyílnak kívülről és belülről is egyaránt. Az ajtózárás folyamata nem változott, a nyitott ajtók – az eddigiek szerint – együttesen, központilag vezérelten záródnak vissza.

• Az M4-es metróvonalon a záródási folyamat automatikus, a menetrendi indulási időpont által vezérelt.
• Az M2-es metróvonalon az ajtókat a járművezető központilag zárja.

E két metróvonalon az ajtók záródását jelző hang- és fényjelzés kezdetén az ajtónyitó gombok inaktívvá válnak, a gombokon látható zöld fény kialszik. Fontos, hogy a jelzés után 5 másodperccel az ajtók automatikusan becsukódnak, tehát ekkor a járművekre már nem szabad sem be-, sem róluk kiszállni. Az ajtók odazárás elleni védelemmel vannak ellátva. Amennyiben érzékelik, hogy az ajtószárnyak közé akadály (személy vagy tárgy) kerül, annak az ajtónak a zárási folyamata megszakad, majd lassan folytatódik. A világ számos nagyvárosában már jól ismert működési módnak köszönhetően a metróajtók elhasználódása csökkenthető, illetve a légkondicionálás hatékonysága növelhető. A megváltozott ajtóműködésről az M2-es és az M4-es metrón hangbemondással is tájékoztatják az utasokat, hogy az új rendre fel tudjanak készülni. Október 15-én, média híradás által értesültünk arról, hogy a BKK a francia Alstom szerelvényekkel ellátott metró vonalain aktiválja a nyomógombos ajtónyitó rendszert. Ez azt jelenti, hogy az utasoknak maguknak kell nyitniuk a szerelvény ajtajait egy, Több, önállóan közlekedő vakember hívta fel a MVGYOSZ. figyelmét, mint érdekképviseleti szervezetnek, hogy szinte lehetetlen megtalálni a kétfelé, a metrókocsi oldalával párhuzamos irányban nyíló ajtó közepén, derék magasságban elhelyezett nyomógombot, ráadásul a hosszas „tapogatása” a szerelvény oldalának higiénés problémákat is jelenthet. A négyes metró szerelvényei vezető nélkül, automatikusan közlekednek, intelligens vezérlőrendszer segítségével. Ez az érzékelőkre és szoftverre alapozott ?robot pilóta? azonban nincs felkészítve a fogyatékos emberek speciális szükségleteinek figyelésére. A peronőrök feladatkörébe pedig nem illeszthető bele az, hogy segítsenek a vak utasoknak az ajtónyitásban, illetve alapvetően a vonatkozó jogszabályok alapján ma már az egyetemes tervezés alapelve szerint kell minden, a közösségi közlekedésben megvalósuló fejlesztést megtervezni. Ez esetben az egyetemes tervezés alapelve, az egyenlő esélyű hozzáféréshez és az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog sérül. A 2-es metró szerelvényeit továbbra is emberek vezetik és ez így is marad. Dr. Nagy Sándor, a MVGYOSZ. elnöke a 2015. október 16-i, a Kossuth Rádió délelőtti, élő műsorában már szóba hozta a frissen felmerült problémát, illetve az ügyben még aznap megkereste a BKK-t, ahonnan az illetékestől írásbeli, hivatalos válasz a mai napig még nem érkezett. A BKK az elmúlt egy évben kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élők közlekedési szükségleteire és igyekszik mindent megtenni, hogy az esélyegyenlőség a budapesti tömegközlekedésben is megvalósuljon – hangoztatta a BKK. képviselője. A mai megbeszélésen elmondták, hogy a jelen problémát az okozza, hogy az a döntés, ami alapján a metró kocsik ajtónyitásának utas általi vezérlése történik, még a szerelvények üzembe helyezése előtt született. Idő közben a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsával (FESZT-tel) kötött megállapodás szerint már egyetlen fejlesztési, felújítási projekt sem valósulhat meg anélkül, hogy ne egyeztetnének az érintett érdekképviseleti szervezetekkel. A FESZT-ben az MVGYOSZ-t jelenleg a VGYKE elnöke, Fodor Ágnes képviseli. Így a VGYKE-t megkeresve jutottak el az MVGYOSZ-hez az illetékesek. A helyi érdekképviseletet alapvetően az MVGYOSZ tagegyesületei látják el, de olyan esetekben, mikor a közösségi közlekedés országrészeket összekötő viszonylatairól van szó, (fővárosi főpályaudvarokat, autóbusz állomásokat, helyi érdekeltségű vasútvonalakat összekötő helyi járatokról) akkor az MVGYOSZ közvetlenül is bekapcsolódik az érdekképviseletbe, érdekvédelembe. Jelen esetben az ügyben Angyal Gábor szakmai vezető és Erhart Péter, az akadálymentesítéshez kapcsolódó ügyekkel megbízott munkatárs nyilvánítottak véleményt. Németh Orsolya a megbeszélés koordinátora a Vakok Állami Intézetét is bevonta a probléma megoldásába. Az MVGYOSZ álláspontjával megegyezik a VÁI és a FESZT álláspontja, miszerint vissza kell állítani az automatikus, minden ajtót egyszerre nyitó rendszert, mivel így lehet helyreállítani az egyenlő esélyű hozzáférést. A szerelvényekbe utólagosan beépítendő, távirányítóval történő nyitásvezérlés lehetősége a BKK szerint nem megvalósítható, mivel a szerelvényekre vonatkozó gyártói garancia elveszne, illetve előröl kellene kezdeni az üzembe helyezéshez szükséges, komplett hatósági eljárást, ami aránytalanul nagy költséget generálna. A BKK képviselői nem rendelkeztek felhatalmazással arra vonatkozóan, hogy ígéretet tegyenek az automatikus ajtónyitási rendszer visszaállítása ügyében, de azt megígérték, hogy az egyébként a kerekesszékkel közlekedők érdekeit is sértő rendelkezés visszavonása érdekében a szükséges döntés előkészítő munkát elvégzik.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .