Egyszerűbbé válik meghatalmazást adni az OTP Banknál

Egy látássérült személy azzal a problémával fordult a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéhez, hogy az OTP Bank a banknál tett állandó meghatalmazását utóbb érvénytelenítette.

A szervezet megkeresésére az OTP Bank azt válaszolta, hogy számukra a folyamatok közben derült ki az, hogy ügyfelük aláírásra képes, azonban a szerződések és dokumentumok szövegét nem tudja elolvasni. A pénzforgalmi szolgáltatásról szóló üzletszabályzatuk V/4/12. és 13. pontjai szerint az állandó meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, valamint a bank az ügylet sajátos jellege, és ügyfele érdekeinek védelme érdekében jogosult a meghatalmazás közokiratba foglalását előírni abban az esetben, ha a meghatalmazó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, például vak. Mivel az állandó meghatalmazás ennek a feltételnek nem felelt meg, emiatt érvénytelenítették azt.

Azonban az olvasni nem tudó személyek esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:7. § (4) bekezdése alapján elegendő az írásbeli nyilatkozat érvényességéhez az, ha a nyilatkozaton két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el, amennyiben az okiratból kitűnik az is, hogy annak tartalmát a tanúk egyike a nyilatkozó félnek megmagyarázta.

Az MVGYOSZ. OTP Banknak írt válaszlevelében kifejtette azon álláspontját, miszerint nincs ésszerű indoka annak, hogy a Ptk.-ban rögzített szabálynál szigorúbb (és költségesebb) formai követelményt, azaz közokiratba foglalást írjon elő a bank az olvasásra nem képes ügyfelek meghatalmazásaira.

A szervezet kiemelte, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. § a) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani, aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív. A banki szolgáltatások nyújtása is e körbe tartozik, így e kötelezettség az OTP Bankra is vonatkozik.

Az Ebktv. 8. § g) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt fogyatékossága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
Az MVGYOSZ. álláspontja szerint, ha a bank üzletszabályzata a látássérült (olvasni nem képes) személyek számára az általuk adott meghatalmazásra vonatkozóan a Ptk.-ban foglaltnál szigorúbb alaki követelményt ír elő, mely csak rájuk vonatkozik, a látó ügyfelekre nem, az közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg, ez pedig sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

A Bank válaszában arról tájékoztatta a szervezetet, hogy kérésükre felülvizsgálták az Üzletszabályzat vonatkozó rendelkezését és annak módosítását előkészítették.

Az OTP Bank honlapján már elérhető a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló üzletszabályzatuk 2022. augusztus 1-jétől érvényes szövege, mely már nem tartalmazza azt a rendelkezést, hogy ha a meghatalmazó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes (pl. vak), akkor a meghatalmazást közokiratba kell foglalni.

Ez alapján 2022. augusztus 1-jétől az OTP Bank legfeljebb tanúk közreműködését várhatja el olvasni nem tudó, de aláírásra képes látássérült ügyfelek esetében, az általuk adott meghatalmazás közokiratba foglalását nem írhatja elő. (dr. Weninger Magda – MVGYOSZ. jogásza)