Élet vastüdőbe zárva 84 éve használták először

84 éve, 1928. október 12-én használtak először vastüdőt. A szerkezetet akkor alkalmazzák, ha a beteg izomműködése túl gyenge a légzés fenntartásához. A beteget fémkamrába helyezik úgy, hogy csak a nyaka és feje marad szabadon, majd a kamrában (a természetes légzés mechanizmusát másolva) a légnyomás szabályozott váltakozásával a tüdőt belégzésre és kilégzésre kényszerítik.

Amikor a belső légnyomás csökken, a tüdő kitágul, s az orron és a szájon keresztül kamrán kívüli levegőt szív be, amikor pedig növelik a belső légnyomást, az kipréseli a levegőt a tüdőből. Hasonló elven alapuló eszközöket korábban is készítettek, de azok csak rövid ideig voltak használhatóak.

A vastüdőt 1927-ben találta fel az amerikai Philip Drinker és Louis Agassiz Shaw, akik egy vastartályt és két porszívót használtak az igen költséges és terebélyes (kocsi nagyságú) prototípus elkészítéséhez. A szerkezetet egy bostoni kórházban próbálták ki, minden várakozást felülmúló eredménnyel: az első páciens, egy légzési nehézségekkel küszködő gyermek állapota másodperceken belül drámaian javult. Három évvel később egy John Haven Emerson nevű feltaláló sokkal egyszerűbb, könnyebb, hatékonyabb és nem utolsó sorban olcsóbb lélegeztető gépet mutatott be.

A vastüdőt eredetileg a széngázmérgezés kezelésére szánták, olykor átalakított torpedókat is használtak ilyen célra, ahol a membránt bennük csónakmotor hajtotta. Igazán a második világháború után, az egész világot rettegésben tartó járványos gyermekbénulás idején terjedt el használata. A betegség vírusa a mozgató idegsejteket támadja meg és a végtagok mellett a légzőizmokat is károsíthatja. Mivel akkoriban ellenszerét nem ismerték, a kór áldozatainál csak a tünetek enyhítése jöhetett szóba. Kórháztermek teltek meg a sorban álló vastüdőkkel, bennük az apró, életük végéig ilyen kezelésre ítélt betegekkel.

61 évig élt benne egy asszony
A betegség visszaszorulásával és a modern, immár intubációval, a légutakon keresztül lélegeztető gépek megjelenésével a vastüdő visszaszorult, de néhány betegség esetén még szükség van használatára. Az Egyesült Államokban mintegy 30 beteg él ma is vastüdőben, és kifejlesztették olyan modern változatát is, amely viselője számára lehetővé teszi a mozgást. Magyarországon 2005-ben cserélték le az utolsó vastüdőt, amelyben egy légzésbénult beteget tartottak életben, ezzel egy 60 éves, akkor már muzeális értékű berendezést selejteztek le.

A leghosszabb ideig, összesen 61 évig egy amerikai asszony élt. Martha Mason 2009-ben hunyt el, 71 éves korában. A nő tízéves korában, 1948-ban megbénult nyaktól lefelé. Életét ettől kezdve a vasszerkezetben élte le.

Adta hírül a koos.hu

Ezeket is olvassa el:

Újabb egészségügyi törvényjavaslat a parlament előtt

Országos tisztifőorvos: a járvány nyugvópontra érkezett

Kórházba került az amputált lábbal kilakoltatott asszony

Vérplazma adására kérik a gyógyultakat

3535 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 11 idős krónikus beteg

2194 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 56 krónikus beteg