Észszerű határidőn belül nem érkezett válasz az igazságügyi tárcától az észszerű alkalmazkodás törvényi szabályozására

Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvénybe (Ebktv.) módosítására irányuló javaslataival a MEOSZ a „Velünk színesebb a világ!” – Észszerű alkalmazkodás a mozgáskorlátozott emberek mindennapjaiban című projektjének eredményeit ültették át a gyakorlatba.  A projekt azt kívánta feltárni, hogy az észszerű alkalmazkodás miként jelenik meg, illetve jelenhetne meg a hazai és a környező országok gyakorlatában. A szakértők ennek érdekében szociológiai és jogi kutatást végeztek, és ezzel párhuzamosan a projekt résztvevői tematikus, akadálymentességgel, oktatással, munkavállalással, egészségüggyel, önálló életvitellel foglalkozó szemináriumokon elemezték a helyzetet. A jogi módszertani kutatás egyik javaslata az volt, hogy az Ebktv-be és a fogyatékos emberek jogairól szóló 1998. évi XXVI. törvénybe is kerüljön be az észszerű alkalmazkodás fogalma és az is, hogy elmaradása hátrányos megkülönböztetést jelent.

A 2021-ben benyújtott javaslat szerint az Ebktv. rendelkezései közé a hátrányos megkülönböztetés egyik formájaként kerüljön be az észszerű alkalmazkodás elmulasztása, és az észszerű alkalmazkodás nemzetközi definíciója. Az Egyezmény 2. cikke szerint az észszerű alkalmazkodás „az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan vagy indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását”. Szintén a 2. cikk hátrányos megkülönböztetést magyarázó része szerint az észszerű alkalmazkodás elmaradása hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

A szabályozás újdonsága az, hogy szemben az Ebktv.-beli diszkriminációs tényállásokkal, az észszerű alkalmazkodás során nem kell más, hasonló helyzetben lévő csoporthoz hasonlítani a fogyatékossággal élő embert Csak azt kell vizsgálni, hogy milyen intézkedésekre, módosításokra lenne szükség ahhoz, hogy másokkal azonos módon gyakorolja az alapvető jogait

A gyakorlatban a módosítás azt jelentené, hogy minden hatóság, szolgáltató számára világossá válna, hogy további intézkedésre köteles az egyenlő bánásmód teljesítése érdekében, amennyiben a meglévő akadálymentesítés nem elegendő egyéni esetekben. Gondoskodniuk kell arról például, hogy munkáltatóként ne tegyék át a figyelemzavarral kezelt gyermek szülőjét olyan telephelyre, ahova csak annak árán érne be munkakezdésre, hogy a gyerek ellátás nélkül marad. De, egy kórház sem mondhatja például azt, hogy nem kap preventív kezelést egy daganatos mozgáskorlátozott beteg, csak azért, mert nem tudja miatta akadálymentesíteni a kezelőt. A kórháznak meg kell vizsgálnia más, észszerű intézkedéseket, hogy alkalmazkodni tudjon a beteg egyéni helyzetéhez. Egyértelműen köteles lesz megvizsgálni a szükséges intézkedések költségvonzatát, és a kezelést csak abban az esetben utasíthatja el, ha bizonyítja, hogy az számára indokolatlan vagy aránytalan terhet jelentene.

A módosítással a MEOSZ csak azt kéri, amit a magyar állam 2007-ben vállalt, az Egyezmény aláírásakor. Az elmúlt 15 évben ezt többször kérték kormányzati és civil szervezetek is. Az alapvető jogok biztosa jelentéseiben az észszerű alkalmazkodás, mint alkalmazandó norma évek óta megjelenik. A volt Egyenlő Bánásmód Hatóság több egyéni panaszeljárása során is megállapította az észszerű alkalmazkodás elmaradását, ahogy azt a fenti két ügyben is vázolta a szervezet.  Az Egyezmény végrehajtásáért felelős ENSZ Bizottság is többször jelezte az Ebktv. módosítás szükségességét.  Az Egyezmény végrehajtásáról a kormányzati szervezetek az ENSZ Bizottság előtt  2022 márciusában személyesen is beszámolnak.