Évi 320 ezer vizit a szemorvoshoz

A látó ember számára az ingerek 90 százaléka vizuális. Hogy van ez a vakoknál? – kérdeztük Oleg Morozt, a megyei klinikai kórház oftalmológiai osztályának vezetőjét, az oftalmológusok megyei szövetségének elnökét.

A látóknak sokkal kevésbé van szükségük a többi érzékszervre, kevésbé támaszkodnak rájuk, ám ez azt is jelenti, hogy a többi érzékük kevésbé kifinomult. Azok számára, akik nem látnak, megnő a jelentősége a hallásnak és a tapintásnak, így ezek jóval fejlettebbé válnak.

Jelenleg milyen technikai eszközök segítik a gyengén látókat és a vakokat?

Már létezik olyan okos fehér bot, amely a betáplált fotók alapján felismeri a közeledő ismerős arcokat, ráadásul az érkező térbeli helyzetéről is tájékoztatja a gazdáját. Egyéb okos technikai eszközök kifejlesztése is folyamatban van a vakok megsegítésére. Ilyen például a Vaknavi – a Google térkép „vaktérkép” változata annak érdekében, hogy útvonalat is tervezhessen az, aki nem lát. Több mint egy éve létezik a Lapról hangra alkalmazás, amiben önkéntesek olvassák fel a sajtótermékek híreit. Fontos eszköz lehet a vakok tájékozottsága és hírfogyasztása szempontjából. Külföldön már használják az amerikai eSight szemüveget, amely a gyengén látók számára biztosítja a tárgyak nagymértékű felnagyítását. Ám az ára miatt sajnos egyelőre kevesen engedhetik meg maguknak, de a teljes vakságban élőknek nem is tud segíteni az eszköz. Remélem, a közeljövőben is sok ilyen fejlesztés születik a látássérült emberek akadálymentesítése érdekében.

A páciensek milyen panaszokkal keresik fel leggyakrabban a szemészeket?

Míg külföldön a látásromlás egyik vezető oka az úgynevezett szemfenéki meszesedés, ami időskorban fordul elő, nálunk első helyen a zöld hályog, másodikon a retinaleválás és a szemidegek rendellenességei, harmadikon a sérülések közben keletkezett problémák állnak. Évente átlagosan 320 ezer ember keresi fel szakembereinket. Fekvőbeteg-ellátás keretében osztályunkon évi hétezer páciens fordul meg, közülük három és fél ezer szorul műtéti beavatkozásra.

S hogy mi áll szemünk fénye gyengülésének a hátterében? A szakember szerint elsősorban a technológiai eszközök túlzott elterjedése és használata: a mobiltelefon, a táblagép, a számítógép, a notebook stb. a ludas. A civilizáció fejlődéséért meg kell fizetnünk, ez esetben a látásunkkal. Negyvenéves kor felett a szembetegségek, a látásromlás és a vakság előfordulásának esélye minden egyes eltelt évtizeddel megháromszorozódik. Szintén negyvenéves kor körül kezd kialakulni az úgynevezett presbyopia, e folyamat során a szem fokozatosan elveszíti természetes alkalmazkodóképességét. Ennek legfőbb jele, hogy az apró betűk összefolynak, elmosódnak és a könyvet, újságot egyre távolabb kell tartanunk ahhoz, hogy el tudjuk olvasni.

Pedig egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk szemünk védelmében – fejti ki a szakember. – Először is, rendszeresen vegyünk részt szűrővizsgálaton, hogy a lappangó betegségekre időben fény derüljön. Számítógépes munka során fontos a rendszeres szünetek beiktatása, a kialakuló szemszárazság leküzdése. Figyeljünk az egészséges táplálkozásra is. A káros UV-sugarak kiszűrése érdekében viseljünk megfelelő napszemüveget, UV-szűrős gyógyszemüveget, kontaktlencsét.

Forrás: karpatinfo.net

Ezeket is olvassa el:

Minisorozat a látássérült emberek közlekedéséről – 1. Fehérbottal az utcán

Két vak fiatal a NASA Űrtáborban

Beruházás a jövőbe: megújuló székház, bővülő szakembergárda

Szerezzen nyári emlékeket a nyár végéről a Margit-szigeten

Lélekbonbonok 2025 július: A Heves Megyei Egyesület bemutatkozása

Tagegyesületek tevékenységei a kiskorú tagokkal kapcsolatosan