Ez forgatja fel az életünket 2013-ban

Sárgacsekk-adó, közműadó, baleseti adó, kata, kiva – öt új adóval köszönt be 2013. De nemcsak számos adó emelkedik, hanem eltűnik a szuperbruttó, csökken a gáz, az áram és a távhő ára, a minimálbér is magasabb lesz, ugyanakkor a fővárosban többet kell fizetni az utazásért, és megbüntetik azt, aki nem rakat chipet a kutyájába. Az oktatásban új időszámítás kezdődik: állami fenntartásba kerül az összes iskola. Az Origó összeszedte a legfontosabb változásokat.

Megszoktuk már, hogy minden január 1-jén sok újdonságra kell felkészülnünk, most sincs ez másként. 2013-ban viszont talán a szokásosnál is több változás alakítja az életünket. Összeszedtük az adóváltozásoktól az foglalkozatási szabályokon át a kutyák chipjéig mire kell figyelnünk az idén.

Tengernyi adóváltozást kell megtanulnunk

Habár a kormány korábban többször egyszerűbb adórendszert és kevesebb adót ígért, az idén is több új adónemet vezet be. Jön például a sárgacsekk-adó. A hivatalos nevén pénzügyi tranzakciós illetéket ugyan a bankok fizetik be, de a hitelintézetek részben vagy egészben áthárítják az adót az ügyfeleikre. A banki tranzakciók (átutalás, rezsibefizetés, hiteltörlesztés), a számlák sárga csekken történő befizetése, a valutaváltás után 2 ezreléket, a készpénzfelvétel után 3 ezreléket kér az állam.

Új adó a biztosítási adó is. A casco után 15, a lakás- és más vagyonbiztosítás után 10 százalékos adót szed a kormány a biztosítást kötő személyektől (az adót a biztosítótársaság számítja fel és utalja át a költségvetésbe).

Nem új adó, de nő a telefonadó maximális összege. Eddig a magánszemély ügyfelek esetén a percenkénti és SMS-enkénti 2 forintos adóból havi 400, ezentúl 700 forintot kell a telefontársaságoknak az államkasszába utalniuk, a céges ügyfelek esetén pedig 1400-ról 2500 forintra ugrik a havi maximum. A szolgáltatók is ráterhelik az ügyfeleikre teljesen vagy részben a pluszelvonást.

A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások terhe a mostani 10-ről 14 százalékra ugrik. Az elvonás attól is nő, hogy a nyugdíjjárulék-plafont eltörli a kormány. Eddig aki havi bruttó 670 ezer forintnál többet keresett, annak csak a 670 ezer forintig kellett megfizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a jövőben már a teljes jövedelme után – cserébe később, ha nyugdíjba megy, a nyugdíja is emelkedik. Nőni fog az az összeg, amelyet a nem biztosítottak fizetnek, hogy a társadalombiztosítási rendszer tagjai lehessenek. 6390 forint helyett havi 6660 forintot kell majd fizetni.

Változtat a kormány a helyi iparűzési adózás módján is, amivel a nagyobb vállalatok járnak rosszabbul. A helyi adóból ugyanis levonhatók egyes költségek, de a kormány korlátozza ezeket. 500 millió forintos árbevételig marad a teljes levonhatóság, e fölött azonban sávosan egyre kevesebbet lehet levonni, vagyis annyival nagyobb adóalap után kell majd a több adót fizetni.

Lesz több olyan adóváltozás, amely közvetlenül nem érinti a lakosságot, de közvetetten érezhetjük a hatásait. A kulturális adó hatályát kiterjesztették a televíziós kábelszolgáltatókra is. Ennek lényege, hogy azoknak a szolgáltatóknak, amelyek pornográf tartalmú csatornát tesznek a kínálatukba, fizetniük kell az adót. Az energiacégektől a nyereségük felét elvonja a kormány, mert a 19 százalékos társasági nyereségadó mellett ma is meglevő különadót 8-ról 31 százalékra növelik. A bankokon kívül az állam saját magát, a Magyar Államkincstárt is megadóztatja ezzel a teherrel, amely szintén továbbhárítja az adót az ő ügyfeleire – állami, önkormányzati intézményekre, állami támogatást kapó vállalkozásokra. Lesz közműadó is. Azt a közművezetékekkel rendelkező cégek fizetik, méterenként 125 forintot.

Megszűnik a szuperbruttó

Lesznek ugyanakkor könnyítések is. Valóban egykulcsos lesz a személyi jövedelemadó, mert eltűnik a havi 202 ezer forint feletti szuperbruttósítás. A nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével együtt ez azt vonja maga után, hogy a havi 202 ezer forint és durván egymillió forint között keresők jól járnak ezzel a két adóváltozással, az ennél is többet keresők veszítenek, a kevesebb bérből élők nettója nem változik. Az Erzsébet-utalványból havonta 5 helyett 8 ezer forintot adhat kedvezményes közteher mellett a cég a dolgozójának.

Az illetékeket is megvariálják. A 35 év alattiak az első lakásuk után 50 százalékos kedvezményt kapnak az illetékből, ha a lakás nem kerül többe, mint 15 millió forint – eddig 8 millió forint volt a határ. Szintén pozitív változás, hogy ha az eladott lakás értéke nagyobb, mint a vett lakásé, akkor a negatív illetékalap után nem kell fizetni, mint eddig. Eltörölnék viszont a 2 százalékos kedvezményes illetékkulcsot, vagyis 4 millió forint alatt is egységesen 4 százalékos lesz az illeték, ezzel 40 ezer forintot buknak a lakásvásárlók. Az öröklési és ajándékozási illetéket kétkulcsossá teszik az eddigi sokkulcsos rendszer helyett.

Létrejönnek a szabad vállalkozási zónák, ahol legalább 100 millió forintos beruházás után járhat majd adókedvezmény. Öt évig bruttó 100 ezer forintig járulékkedvezmény is jár a zónába települő cégeknek, ha bővítik munkaadóik létszámát.

Kevesebb lesz a rezsi

A rezsicsökkenést gyorsan átverte a kormány. Karácsony második napján megjelent a rendelet, a gázszolgáltatás alapdíja 10, a gázmennyiségért fizetendő összegek 8 százalékkal csökkennek. Az áram lakossági ára szintén nyolc százalékkal mérséklődik, a lakossági távhőfogyasztók pedig a 2012. november 1-jén érvényesnél 10 százalékkal kevesebbet fizetnek.

Az öregségi nyugdíjakat 5,2 százalékkal emelik január 1-jétől. Ez bőven a várható infláció feletti nyugdíjemelést jelent, vagyis a nyugdíjak nemcsak hogy megőrzik értéküket, de még nő is a reálértékük. Az öregségi nyugdíjjal egyetemben egy sor nyugdíjszerű ellátást is növel a kormány. Így a rehabilitációs járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugdíj is nő. (Az öregségi nyugdíjminimum és az árvaellátás legkisebb havi összege viszont nem változik, azok maradnak havi 28 500, illetve 24 250 forint.)

Az államé az összes iskola

Új időszámítás kezdődik a magyar oktatásban: január elsejétől minden általános és középiskola fenntartása állami kézbe kerül. Ez azt jelenti, hogy az intézményekben folyó oktatói és nevelői munkáért, illetve a tanárok fizetéséért az állam, pontosabban a néhány hónapja alakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lesz a felelős januártól. Az iskolákban folyó szakmai munkáért az úgynevezett tankerületi igazgató felel, és ő is lesz a pedagógusok munkáltatója, nem az igazgató.

Az intézmények működtetése elválik a fenntartástól, a háromezernél népesebb önkormányzatoknak ugyanis továbbra is üzemeltetniük kell az iskoláikat. Ez alól ugyanakkor több száz önkormányzat felmentést kapott. Ez azt jeleneti, hogy elsősorban a megyeszékhelyeken, Budapesten és a nagyobb városokban továbbra is az önkormányzatok fizetik a fűtést, a portást vagy éppen a takarítónők bérét.

Szintén az oktatást érintő változás, hogy nem rögtön januártól, hanem a következő tanévtől, vagyis szeptembertől lép életbe az új Nemzeti alaptanterv. Az ötödikes és a kilencedikes tanulóknak a kormány által tavasszal elfogadott dokumentum alapján kell majd tanulniuk. Az új NAT a leginkább abban különbözik a jelenleg is érvényes tantervtől, hogy részletesen előírja a kötelező tartalmakat, irodalomból például cím szerint felsorolja, milyen regényeket és novellákat kell elolvasniuk a magyar diákoknak. Mint arról az [origo] korábban beszámolt, bekerült a tantervbe Wass Albert, valamint Kertész Imre Sorstalanság című műve is. Szintén szeptembertől lesz kötelező minden iskolásnak a hittan vagy az e helyett választható erkölcstan.

Ötezer forinttal nő a minimálbér

Havi bruttó 93 ezerről 98 ezer forintra nő a minimálbér. A szakmunkás minimálbér pedig havi bruttó 108 ezerről 114 ezerre emelkedik. Ezek a várható infláció (3,5 százalék) feletti bérnövelést jelentenek – mind bruttóban, mind nettóban -, vagyis a minimálbér vásárlóértéke is nőni fog.

Több ágazatban a minimálbér több mint 5 százalékkal való megemelése komoly gondokat okozhat a cégeknek, hiszen a gazdaság jövőre alig fog nőni, ha egyáltalán nőni fog, a lakosság pedig várhatóan kevesebbet fog vásárolni, mint az idén, ez pedig azzal fenyeget, hogy a cégek a dolgozóik egy részét elbocsátják. A kormány ezt tompítandó vagy megelőzendő 11 ágazatban (a kiskereskedelemben, az építőipar két érintett ágában – a speciális szaképítésben és az épületek építése terén -, az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban) fél évig átvállalja a minimálbéremelést.

A minimálbér emelése kihat néhány szociális támogatás összegére is. Hét ellátást a minimálbérből számítanak, illetve összegüket befolyásolja a minimálbér mértéke. Így több lehet többek között a gyed, a terhességi-gyerekágyi segély, a táppénz, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás (a gyed maximuma havi bruttó 130 200 forintról 137 200 forintra ugrik).

Kivételezhetnek néhány dolgozóval

A munkahelyek megóvását célozza a munkahelyvédelmi akcióterv, amely szerint öt, a munkaerőpiacon nehéz helyzetű csoport foglalkoztatásának költségeit mérsékli a kormány azzal, hogy pár évig az utánuk fizetendő munkáltatói terhek egy részét vagy egészét elengedi.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozók és az 55 év felettiek után 100 ezer forintos havi bruttó bérig a 28,5 százalékos munkáltatói teher (27 százalékos szociális hozzájárulási adó és másfél százalékos szakképzési járulék) helyett 14 százalékot kell a cégnek fizetnie.
A tartósan munkanélküliek felvételét azzal ösztönzi a kormány, hogy két évig a teljes munkáltatói teherről lemond az állam havi 100 ezer forintos bruttó bérig, a harmadik évben pedig 14 százalékot szed csak be. A szülés után visszatérő dolgozókra ugyanez érvényes. A 25 év alattiaknál két évig csupán másfél százalékos járulékot kell fizetnie a neki munkát adó cégnek 100 ezer forintos bruttó bér erejéig, a harmadik évben pedig 14 százalékot.

A munkahelyvédelmi akcióterv két új adónemet is teremt. Az egyéni vállalkozókra, evásokra kitalált kisadózó vállalkozások tételes adójának nagy a keletje. Főállású adózóként havi 50, mellékállásúként havi 25 ezer forint megfizetésével egy sor meglevő adót, járulékot (a társasági adót, valamint a magánszemély után fizetendő a szja-t, a járulékait, a szociális hozzájárulási adót, és az egészségügyi hozzájárulást is) ki lehet váltani a katával, az iparűzési adónak telephelyenként lesz egy 50 ezer forintos felső határa a katázók számára, és még egyszerűbb is lesz a vállalkozónak a könyvelés. A kisadózást az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kkt.-k választhatják, amelyek árbevétele 6 millió forint alatt van.

Az egy-két személyes vállalkozásoknál nagyobb, legfeljebb 25 főt foglalkoztató, legfeljebb évi félmilliárd forintos árbevételt elérő cégekre van kitalálva a kisvállalati adó, amely lényegében a nyereségre és a bérköltségre kivetett 16 százalékos adó. Az adóval a társasági adó és a magánszemélyek utáni közterhek alól mentesül a cég. Az adó beruházásra és létszámfelvételre ösztönzi a vállalatokat, mert új alkalmazott felvételekor nem nő az adóteher. A helyi iparűzési adót is ki lehet váltani ezzel az adóval, telephelyenként 2,5 millió forinttal. A kisvállalati adót a zártkörűen működő részvénytársaságok is választhatják.

Változik a szabadság

2012. júliusban a teljesen újraírt munka törvénykönyvének nagy része életbe lépett, de maradt néhány olyan eleme, amely csak 2013. január 1-jén lép hatályba. Most lépnek életbe a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezenfelül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. (A 16 évesnél fiatalabb gyermek után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár.) Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki a munkáltató.

Hétszáz forinttal drágább a BKV-bérlet

350 forintba kerül mostantól egy BKV-jegy, a havi bérlet pedig 9800 forintról 10 500-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy infláció felett, 7,9 százalékkal emeli a BKV a 2013-as tarifákat. Nem változik ugyanakkor a tanuló-, az újonnan bevezetett felsőoktatási tanuló, a kisgyerekes és a nyugdíjasbérletek ára. A havi kisgyerekes és tanulóbérletek tehát változatlanul 3850 forintba, a havi nyugdíjasbérletek pedig továbbra is 3700 forintba kerülnek majd 2013-ban.

További újdonság, hogy a teljes árú bérleteket januártól már nemcsak fényképes bérletigazolvánnyal együtt lehet használni. A személyi igazolvány vagy a kártya formátumú jogosítvány számával is érvényesek a teljes árú fővárosi, Budapest környéki és HÉV-bérletszelvények, és annak az igazolványnak a számát kell ráírnunk a bérletszelvényre, amelyiket az ellenőrzéskor felmutatjuk. Drágább lesz a levélküldés is.

A helyi, városi bíróságok ezentúl járásbíróságok lesznek. A bíróságok száma és feladata nem változik, a fővárosban a nevük sem. Az új rendszer a kormány által bevezetett új legkisebb közigazgatási egység, a járások nevét veszik át. Változik a munkaügyi perek tárgyalásának rendje is, és január 1-jétől működik az elektronikus bírósági ügyfélkapcsolat is, bizonyos ügyekben az interneten is lehet majd beadványokat küldeni a bíróságoknak.

Chipet kell rakni a kutyába

Akár 40 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem rendelkező, négy hónaposnál idősebb kutyák gazdáit január elsejétől. Az új rendelet szerint az egyedi azonosítóval még nem rendelkező állatok gazdáinak január elsejéig kell elvégeztetniük az állatorvosi beavatkozást, amely során egy rizsszem méretű elektronikus szerkezetet, egy úgynevezett transzpondert ültetnek a kutya nyakába.

Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti a nyilvántartásukat, követhetőbb lesz a magyar ebállomány, könnyebb lesz az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni, így csökkenhet a kóbor kutyák száma is. A chip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta, ez az összeg magában foglalja a transzponder és a beültetés díját, valamint az országos ebadatbázisba való regisztrációt. Az ár nem tartalmazza azonban az állat előzetes vizsgálatának díját, így a beavatkozás költsége a 3500 forinttól akár 9000 forintig jelentős eltéréseket mutathat. A későbbi adatmódosítások már ingyenesek. Becslések szerint ma Magyarországon nagyjából két és fél millió ebet tartanak, és ezeknek nagyjából a felét jelölték meg egyedazonosító transzponderrel.

Forrás: origo.hu

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.