Fizet az állam az akadálymentes bankolás és választás hiánya miatt

Azonnali kár- és költségtérítés kifizetéséről döntött a kormány két olyan, fogyatékosok jogait érintő ügyben, amelyben az ENSZ illetékes bizottsága évekkel ezelőtt elmarasztalta Magyarországot – derült ki a Magyar Közlöny napokban közzétett számából.Az egyik esetben a nemzetközi szervezet 2013 áprilisában mondta ki, hogy a magyar állam megsértette a panasztevőket, valamint más fogyatékos emberek jogát azzal, amikor nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a bankautomatákat a vakok is önállóan használhassák. Az ügy tíz évvel ezelőtt, még 2005-ben kezdődött, amikor Nyusti Szilvia és Takács Péter panasszal fordultak az OTP-hez arra hivatkozva, hogy látássérültként az ATM-eket csak segítséggel vehetik igénybe, miközben a szolgáltatásért ugyanannyit fizetnek, mint mások. A pénzintézet a kifogásaikra úgy válaszolt, a bankautomaták alakítása aránytalanul sokba kerülne, és technikailag is bonyolult, ráadásul a vakok és gyengénlátók érdekét sem szolgálná, mert a hangos változat személy- és vagyonbiztonságukat is veszélyeztetné. A panaszosok nem találták elfogadhatónak a választ, bírósághoz fordultak. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete 2007-ben bár elmarasztalta az OTP Zrt.-t, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, majd harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság azonban ezt már nem látta indokoltnak. A két látássérült így 2009-ben jogerősen elveszítette a pert, ezért 2010-ben az ENSZ-hez fordultak jogorvoslatért.

A szervezet fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottsága két évvel később ajánlást fogalmazott meg az ügyben, amely szerint a magyar kormánynak kikényszeríthető, határidőkhöz kötött jogszabályi keretrendszert kell létrehoznia arra vonatkozóan, hogy a látássérültek akadálymentesen hozzáférhessenek bankautomatákhoz és más banki szolgáltatásokhoz. A konkrét ügyre vonatkozóan jelezték, hogy Magyarország köteles megfelelő elégtételt nyújtani a kérelmezőknek, amely fedezi az eljárás közben felmerülő költségeiket, és orvosolja a banki szolgáltatás hozzáférésének hiányát. Székely László ombudsman egyébként a múlt hónapban adott ki jelentést arról, hogy két évvel az ENSZ állásfoglalása után továbbra is csak tervek vannak, jogszabály azonban még nem született a hiányosságok orvoslására, ezért az emberi erőforrások miniszteréhez fordult. A másik ügyben, amivel kapcsolatban szintén most döntött kártérítés kifizetéséről az állam, még 2013-ban fogalmazott meg ajánlást az ENSZ. A szervezethez hat magyar értelmi fogyatékos fordult, azt kifogásolva, hogy nem szavazhattak a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választáson, az akkor hatályos magyar alkotmány szerint ugyanis automatikusan elvesztette szavazójogát minden olyan személy, aki gondnokság alatt állt. Ez időközben megváltozott: ma már minden esetben egyedi döntést kell hoznia egy bírónak arról, hogy az érintett személy szavazhat-e, vagy sem. Az ENSZ bizottsága azt állapította meg, hogy 2010-es magyar szabályok diszkriminatívak voltak, és az állam csak minden eset külön mérlegelése után veheti el bárkitől a szavazati jogot. A helyzetet tehát azóta hazánk orvosolta. Az MNO-nak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megerősítette, hogy a választójogot érintő ügyben a hat panaszosnak fejenként 300 ezer forintot, valamint a jogi költségekre egymillió forintot fizetnek ki. A bankautomaták ügyében fellépő két látássérült fejenként 900-900 ezer forintot, valamint jogi képviselőjük költségtérítésként 700 ezer forintot kap, s a kifizetést az Emmi már el is indította. A tárca utóbbival kapcsolatban nyomatékosította, jelenleg előkészítés alatt áll az Országos fogyatékosságügyi program 2015-2018. közötti időszakra vonatkozó intézkedési terve, és a dokumentumban szerepel a banki szolgáltatások egyenlő esélyű és biztonságos hozzáférhetőségét lehetővé tevő jogszabályi keretrendszer kidolgozása.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.