Fogyatékos jogok vagy fogyatékos emberek jogai?

Hazánk Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatára (Universal Periodic Review, azaz UPR) május 11-én kerül sor az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt. A kezdeményezésnek része volt civil jelentések elkészítése is, így az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) is számos javaslatot nyújtott be a felülvizsgálathoz. A 22 ezres tagságú, idén 30 éves szervezet felhívta a figyelmet többek között a foglalkoztatottság, az oktatás, a lakhatás és a törvény előtti egyenlőség területén tapasztalható elmaradásokra.

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat egy olyan egyedülálló eljárás, amely mind a 192 ENSZ tagállam emberi jogi helyzetnek négyévenkénti áttekintését tartalmazza. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának nemrégiben létrehozott vizsgálata a résztvevő országok egyenlő elbírálásán alapszik, és lehetőséget nyújt minden tagállamnak, hogy beszámoljon az emberi jogi helyzet javítása érdekében megtett lépésekről, ezáltal segíti, hogy a világszerte alkalmazott jó gyakorlatokat megosszák egymással. Az átvilágításra minden országban négyévente kerül sor egy előre meghatározott ütemterv alapján, egy évben 47 országot vizsgálnak.

A UPR elsődleges célja az emberi jogi helyzet fejlesztése, az emberi jogok védelmének elősegítése, támogatása és kiterjesztése. Ennek érdekében a UPR tartalmazza az aktuális helyzetkép elkészítését, az országok emberi jogi jelentéseinek értékelését és a jogok esetleges megsértésének felülvizsgálatát. Az eljárás emellett azt is felvállalja, hogy támogatást nyújt a tagállamoknak az emberi jogi kihívások hatékony kezelésében és a legjobb gyakorlatok megosztásában. Az áttekintés egyik kulcslépése, hogy elősegíti az emberi jogi elköteleződéshez megfogalmazott ajánlások életbe lépését az adott országban.

A vizsgálat három dokumentumtípuson alapul: az adott ország által biztosított saját információkon, azaz egyfajta „nemzeti jelentésen”, független emberi jogi szakértők és csoportok által biztosított információkon és más fontos szereplők, többek között civil szervezetek által kiadott információkon.

Utóbbi kategória keretein belül a Nemzetközi Fogyatékosügyi Szövetség (IDA – International Disability Alliance) is számos javaslatot fogalmazott meg, többek között a European Disability Forum, ennek magyar tagja, a FESZT (Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa) együttműködésével. Magyarországon a vizsgálat során kiemelt szerepet kap az a tény, hogy hazánk elsők között ratifikálta a Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló ENSZ konvenciót és a hozzátartozó Kiegészítő Nyilatkozatot.

Mind az ENSZ, mind az érintett szervezetek beszámolóiban fogyatékosságügyi szempontból a munkához és az oktatáshoz fűződő jogok kapcsán merült fel a legtöbb kérdés. Ezek mellett a diszkriminációmentesség, a szabadsághoz, a biztonsághoz való jog, a szólásszabadság, a gyülekezési jog és a közéletben való részvételhez fűződő jogok is előtérbe kerültek. A jelentések a fogyatékossággal élők körében a társadalmi átlaghoz képest jóval alacsonyabb iskolázottságról és magasabb munkanélküli mutatókról számolnak be. Ennek kapcsán javaslatként fogalmazódott meg, hogy Magyarország segítse elő a fogyatékossággal élő gyermekek közoktatásban való integrált részvételét, így biztosítva az oktatáshoz fűződő jog gyakorlásának lehetőségét.

Az IDA jelentése javaslatként fogalmazza meg, hogy Magyarország változtassa meg a cselekvőképességről és gondnokságról szóló szabályozást: törölje el a kizáró gondnokságot és az általános korlátozást, és vezessen be jogi alternatívát, amely nem korlátozza az egyén cselekvőképességét, mint amilyen a támogatott döntéshozatal.

Az ÉFOÉSZ is megfogalmazott néhány kiegészítést az IDA jelentéshez, amely tovább árnyalja a jelenlegi helyzetképet. Beszámol az új Alkotmány elfogadásáról, amely módosította a szavazati jogról szóló jelenleg hatályos rendelkezést, azaz a gondnokság alatt élők választójogának automatikus megvonását. Az új alaptörvény kimondja, hogy „Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.” Az alkotmány szerint ennek részleteit az erről szóló sarkalatos törvény fogja szabályozni. A szavazatszámláló bizottság egész egyszerűen a részvételi szándék alapján döntse el, hogy adott személy szavazhat-e, vagy nem – javasolják ennek kapcsán az érdekvédelmi szervezetek: ha a szavazóhelyiségben meg tudja mondani, hogy miért jött, megilleti a választójog. Ez az eljárás biztosíthatná, hogy az értékelés nem diszkriminatív, és eleget tenne a szükségesség és arányosság elvének is.

Az ÉFOÉSZ arról is beszámol, hogy a magyar kormány nemrégiben elfogadta a nemzeti kitagolási stratégiát, amelyben az intézményi átalakítás végső dátumaként 2041-et jelöli meg. Annak ellenére, hogy alapvető elvei és céljai összhangban vannak a nemzetközi kötelezettségekkel, a stratégia számtalan alapvető fontosságú kérdést megválaszolatlanul hagy. A Szövetség javasolja, hogy a kitagolási stratégia minden típusú (mind ápoló-gondozó, mind rehabilitációs célú) bentlakásos intézményre, illetve minden bentlakóra vonatkozzon, beleértve a pszicho-szociális, súlyos és halmozott fogyatékossággal élőket is. A kormány biztosítson anyagi forrásokat közösségi alapú szolgáltatások kialakítására és fenntartására – mint például támogató szolgálatok fejlesztése vagy támogatott lakhatási hálózat kialakítása. Lényeges lenne emellett rövid- és középtávú célok megfogalmazása és akciótervek elkészítése is, hiszen a stratégia jelenleg ilyen részleteket nem tartalmaz.