Folytatódtak a GYSE-tárgyalások – a MEOSZ csak az érdemi változásokat fogadja el

Egyúttal arra kérte, hogy – a MEOSZ szakmai anyagát alapul véve – haladéktalanul hívják össze az első egyeztetést, mely 2019. július 16-án megtörtént.

Dr. Horváth Ildikó a 2019. október 10-én – a GYSE rendszerben érintett szervezetek képviselőinek részvételével – folytatódott egyeztetésen elmondta, hogy a költségvetési keretből minél több összeget, minél hasznosabban szeretnék évről-évre eljuttatni a betegeknek.  A megkezdett párbeszéd nagyon hasznos, a közös javaslatoknak a betegek szempontjából biztonságos, megbízható termékeket, a gyártók és forgalmazók vonatkozásában pedig egy kiszámítható pályát kell eredményezni. Mozgásteret kell keresni annak érdekében, hogy új, innovatív termékeket lehessen behozni a rendszerbe. A különböző GYSE termékeket nem lehet azonosan kezelni, ezért a terület szereplőitől nyitottságra van szükség a közös megoldási lehetőség érdekében – mondta dr. Horváth Ildikó. Jelezte, hogy a munka gyorsasága és hatékonysága végett kisebb munkacsoportokban, gyakori egyeztetések keretében kell felülvizsgálni a problémákat.

Bidló Judit, a NEAK főigazgató -helyettese elmondta, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása keretében évről évre nő a  gyógyászati segédeszközökre fordított kiadások összege. A főbb kiadási formák – például ortopéd cipő, hallásjavító eszközök, kötszerek, vizeletfelszívódási és defekálási eszközök, alsóvégtag ortézis, gerinc ortézis rendszerek – körében részletezte az állami támogatás összegének évenkénti alakulását. Az elszámolt TB támogatás vonatkozásában rámutatott az anomáliákra is.

Rádai Tamás az „iparági szereplők” (gyártók és forgalmazók) képviseletében kitért arra, hogy október elején Kasler Miklós, Palkovics Imre és  Varga Mihály miniszternek jelezték azokat a legsürgetőbb problémákat, melyek szerintük prioritást élveznek, s amelyekkel nem lenne szabad megvárni a GYSE ellátás egészének újragondolását.  Ezek sorában említette, hogy a központilag árszabályozott GYSE rendszer nem számol a költségeik emelkedésével, emellett rendezni kell az árfolyam és bérkompenzáció kérdését is. Az iparági szereplők szerint a közgyógyellátásban azonnali minőségjavulást lehetne elérni a támogatási összeg kiáramlása nélkül oly módon, hogy a közgyógyellátottak részére lehetővé tennék, hogy egyéni döntésük alapján magasabb minőségű terméket választhassanak, azonban a különbözetet nekik maguknak kell megfizetniük.

Dr. Klauber András a rehabilitáció, fizikális medicina és gyógyászati segédeszköz szakmai kollégium  képviseletében a gyógyászati segédeszköz indikáció orvosszakmai hátterének fontosságát hangsúlyozta.

Szekeres Pál miniszteri biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan segédeszközökre van szükség, melyek az érintettek számára a hiányzó  funkciókból a lehető legtöbbet pótolják. Nem a táblázatból választható eszközökből kellene kiindulni, a rendszert kell megfordítani; nem a betegséghez, hanem az életvitelhez, oktatáshoz, foglalkoztatáshoz kell az eszköz. Ehhez  szemléletváltásra van szükség, amelyben az érdekvédelmi és betegszervezetek aktív részvétele nélkülözhetetlen.

A MEOSZ úgy vélte, Szövetségünk egy évig keményen dolgozott az GYSE együttműködés létrejöttéért. A MEOSZ köszönetet mondott dr. Horváth Ildikó államtitkár asszonynak, amiért valamennyi szereplő részvételével megkezdődhetett az érdemi munka. A MEOSZ rámutatott, hogy a minisztériummal sikerült stratégiai változásban megállapodni, melyhez komolyan kell venni a felelősségi határokat. Így felelősséget kell vállalni egyebek mellett a minőségért is, mert ha ez nem történik meg, a MEOSZ nem hajlandó a mintegy 160 ezer segédeszköz felhasználó felé közvetíteni, hogy a helyzetük nem változik, ellenben a forgalmazók profitja nő, és az árkompenzáció megoldódott. Végtelenül szomorúak lennénk, ha az általunk kezdeményezett tárgyalássorozat megrekedne ezen a szinten. Minden érintettnek meg kell kapnia a minőségi segédeszközt, melyhez stratégiai változásra van szükség. Erre az orvosszakma bevonása nélkül nem kerülhet sor.

Ormódi Róbert a SINOSZ képviseletében hallókészülékek vonatkozásában is az egyéni szükségletek és a minőség fontosságára hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett a MEOSZ-szal közös korábbi lobbira is a gyógyászati segédeszközök áfa-tartalmának 5 százalékra történő csökkentése érdekében, melyről nem érkezett visszajelzés.

Koltai Tünde a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke hangsúlyozta: semmiképpen ne legyen az a cél, hogy valamelyik résztvevőt kiszorítsuk, hogy a gyártó vagy a forgalmazó ne maradjon életben. Fogadjuk el, hogy reális nyeresége legyen azoknak, akik minőségi eszközökkel szolgálják ki a rászorulókat.

Az egyeztetések előreláthatóan októberben folytatódnak. A MEOSZ bizakodva tekint a tárgyalások elé, miközben következetesen képviseli: Szövetségünk önmagában nem támogatja a forgalmazók és gyártók áremelésre, árkompenzációra vonatkozó javaslatát, mert az nem eredményezné a mozgáskorlátozott emberek innovatív segédeszközökhöz való jutását és az ellátás minőségi javulását. A minőségi segédeszköz költségeit nem háríthatjuk át az emberekre. Miközben azt látjuk, hogy az állam évről-évre egyre többet költ a gyógyászati segédeszközrendszerre, a felhasználók ebből mit sem éreznek. A fogyatékos embereket tömörítő érdekvédelmi szervezetek, így a MEOSZ is, az érezhető, minőségi változásért emelik fel a hangjukat. A MEOSZ továbbra is következetesen kiáll a fogyatékos emberek érdekeinek érvényesítéséért, s ennek során valamennyi szereplőtől elvárja, hogy felelősséget vállaljon egy olyan GYSE rendszer kialakításáért, melynek középpontjában nem az egyéni érdekek, hanem a segédeszközhasználók személyre szabott szükségletei állnak.