Gyerek a mentőben

A megfelelő felszerelés hiánya, a nehezebb vizsgálhatóság, a kórelőzmény nehézkesebb felvétele, a szülők pánikhangulata és a kis beteg pszichés állapota a K&H gyógyvarázs felmérése szerint ezek a tényezők nehezítik leginkább a mentősök munkáját a gyerekek ellátása során.

A K&H immár 13. éve támogatja a magyar gyermekegészségügyet. A K&H gyógyvarázs égisze alatt eddig 321 intézmény – 155 mentőállomás és 166 kórház – kapott összesen 557 millió forint értékű eszköztámogatást a kis betegek gyorsabb, hatékonyabb ellátáshoz. A K&H gyógyvarázs ez alkalommal az országos pályázaton induló mentőállomásokat kérdezte a gyerekek ellátásának speciális tényezőiről, nehézségeiről.
A mentőállomások válaszai alapján kiderül, hogy átlagosan a riasztások 12,3%-ában kell gyerekeket ellátniuk. A gyerekekhez leggyakrabban balesetek, különböző légzőszervi megbetegedések – mint krupp és asztma – vagy mérgezés miatt hívnak mentőt. Ezt követik a sorban a lázas és fertőzéses megbetegedések, illetve az epilepszia.
A gyerekekhez történő riasztások száma jelentően megnő az iskolai szünetekben, elsősorban a nyári időszakban, amikor sokkal nagyobb a balesetek és a sportsérülések száma, illetve a felügyelet nélkül hagyott gyerekek is könnyebben megsérülnek.
A kicsikhez kiérkező mentődolgozók számára a legnagyobb kihívást a gyerekek eltérő méretei és jellegzetességei, illetve az ebből következő speciális eszközigény jelenti. „A gyerekek ellátása során sok esetben nem alkalmazhatók a felnőttek ellátásakor használt eszközök, mert például egyszerűen nem megfelelő a méretük. Ugyanakkor minél fiatalabb egy szervezet, annál érzékenyebb a hirtelen változásokra, és annál fontosabb, hogy mielőbb ismét helyreálljon az egyensúlyi állapot. Ehhez pedig elengedhetetlenek a speciális, gyerekek ellátását segítő eszközök, amelyeket a K&H gyógyvarázs pályázat keretében is kapnak az egyes mentőállomások” – mondta dr. Krivácsy Péter, a K&H gyógyvarázs zsűritagja, a budapesti Gyermekrohamkocsi mentőorvosa.
A speciális felszerelésigény mellett a gyerekek ellátását a kicsik nehezebb vizsgálhatósága hátráltatja, hiszen a sérült, ijedt gyerekeket sokkal bonyolultabb megfelelően megvizsgálni, és a kórelőzmények felvétele is komplikáltabb. A helyzetet csak tovább rontják a pánikoló szülők, akik nemcsak a mentősök munkáját nehezítik meg – például azzal, hogy nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani a kórelőzmények összegyűjtésében – de csak még jobban megijesztik az amúgy is rémült kicsiket.
„Jó lenne, ha a szülők megértenék, hogy a cél közös: mégpedig, hogy a gyerek mielőbb túlessen a szükséges vizsgálatokon és megkapja a megfelelő ellátást. Ebben pedig akkor tudnak a leginkább segíteni, ha – bármilyen nehéz is – megpróbálnak nyugodtak maradni, és segítenek a kis beteget is nyugtatni, vigasztalni. Közben pedig megpróbálják végiggondolni a gyerek előző betegségeit, esetleges gyógyszerallergiáit, a baleset körülményeit. Ezzel ugyanis elsősorban nem a mentődolgozók munkáját, hanem gyerekük gyógyulását is segítik” – mondta dr. Krivácsy Péter.
A válaszadók egyöntetű véleménye szerint a helyszínen jelenlévők akkor segíthetnek leginkább, ha szakszerű elsősegélyben részesítik a sérültet, azonnal hívják a mentőt és annak kiérkezéséig biztosítják a helyszínt. Nagy segítség a kiérkező mentősöknek, ha már a hívás során minden lényeges információt megkapnak, legelőször is azt, hogy nagyjából milyen korú gyerekről van szó és milyen problémával találják majd magukat szemben.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.