Hatályba lépett az egyes termékek és szolgáltatások akadálymentességét előíró törvény

Részletezzük továbbá, hogy mikortól alkalmazandóak ezek a követelmények, illetve, hogy be nem tartásuk esetén melyik hatósághoz fordulhatunk panasszal.

1. Az Aktv. EU-jogi előzménye, háttere

Az Európai Parlament és a Tanács 2019-ben fogadta el a 2019/882 irányelvet, mely a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szól.
Hosszú előkészítő munka előzte meg az irányelv elfogadását, melynek kidolgozását az Európai Bizottság kezdeményezte, figyelembe véve az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét is, amelyhez az EU 2011-ben csatlakozott.
A cél az volt, hogy egységes követelményeket állapítsanak meg az akadálymentesség terén, mivel a tagállami szabályozások eltérőek voltak, és ez akadályozta a belső piac működését.
Az irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 2019. április 17-én fogadta el, azonban a tagállami jogrendszerekbe átültetni és alkalmazni csak jóval későbbi határidővel kellett. Ez a határidő 2025. június 28. volt, és az Aktv. és annak végrehajtási rendelete valósította meg a magyar jogba történő átültetést.

2. Mely termékekre és szolgáltatásokra terjed ki a törvény hatálya?

A szabályozás célja, hogy előmozdítsa olyan termékek és szolgáltatások biztosítását, amelyekhez fogyatékosságtól függetlenül mindenki a lehető legteljesebb mértékben hozzáférhet, valamint elősegítse az akadálymentes termékek és szolgáltatások szabad mozgását az EU belső piacán.

A törvény hatálya az alábbi termékekre terjed ki:
a) az általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszerek (pl. laptop, asztali számítógép, okostelefon, táblagép) és az ezekhez alkalmazott operációs rendszerek;
b) az önkiszolgáló terminálok (beleértve ezek hardverét és szoftverét is), ezen belül a fizetési terminálok, bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták, utasfelvételi automaták, interaktív önkiszolgáló információs terminálok;
c) az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt fogyasztói végberendezések (pl. okostelefon, modem);
d) az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt fogyasztói végberendezések (pl. televízió, set top box) és
e) az e-könyv-olvasók.

A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások pedig az alábbiak:
a) az elektronikus hírközlési szolgáltatások;
b) az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások;
c) légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások közül:
ca) a városi, az elővárosi és a regionális személyszállítási szolgáltatások esetében az interaktív önkiszolgáló terminálok által nyújtott szolgáltatások,
cb) országos vagy nemzetközi személyszállítási szolgáltatások esetében az előbbieken kívül a honlapok, mobileszköz alapú szolgáltatások, az elektronikus menetjegyek és elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatások, valamint a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtás (ezen belül célzottan a fogyatékossággal élő személyek részére az utazásukhoz szükséges tájékoztatásnyújtás), beleértve a valós idejű utazási információkról történő tájékoztatást is;
d) a lakossági banki szolgáltatások;
e) az elektronikus könyvek és dedikált szoftverek;
f) az e-kereskedelmi szolgáltatások.

3. Milyen akadálymentességi követelményeket ír elő az Aktv.?

A törvény előírásai szerint a termékeket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy azokat a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni, továbbá azokhoz lehetőség szerint akadálymentesen hozzáférhető információkat kell mellékelni a működésükről és az akadálymentességi jellemzőikről. A termékre és annak használatára vonatkozó információkat (például címkék, használati utasítás, egyéb figyelmeztetések) a felhasználók számára érzékelhetően, egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhető módon, közérthető formában kell megjeleníteni. Ha a tájékoztatást nem magán a terméken, hanem pl. egy honlapon keresztül nyújtják, annak a kialakítására is ezek a követelmények vonatkoznak. A terméknek – ideértve a felhasználói felületet is – olyan jellemzőkkel, elemekkel és funkciókkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik a fogyatékos személyek számára a termékhez való hozzáférést, a termék érzékelését, működtetését, megértését és vezérlését.
Az önkiszolgáló terminálokra további speciális követelmények vonatkoznak. Ezeknek az eszközöknek az írott szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük és ennek meghallgatásához lehetővé kell tenniük saját fülhallgató használatát. Ha a használat során meghatározott időn belüli reagálásra van szükség, arra több érzékszervi csatornán keresztül kel figyelmeztetniük a felhasználót, továbbá lehetőséget kell biztosítaniuk a rendelkezésre álló idő meghosszabbítására. Az e-könyv-olvasókra is vonatkozik az a követelmény, hogy szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük. A termékek csomagolását és használati utasítását is akadálymentessé kell tenni!

Annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékos személyek a lehető legnagyobb önállósággal igénybe tudják venni, biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek akadálymentességét. Emellett tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működéséről – illetve, ha a szolgáltatások nyújtása során termékeket is felhasználnak, akkor a szolgáltatás és e termékek kapcsolatáról –, valamint akadálymentességi jellemzőikről és a segédeszközökkel, illetve támogató funkciókkal való együttműködésükről. Ezeket az információkat a felhasználók által érzékelhető módon, egynél több érzékszervi csatornán keresztül, közérthető formában kell rendelkezésre bocsátani. Az információkat olyan szöveges formátumokban kell hozzáférhetővé tenni, amelyek felhasználhatók alternatív formátumok létrehozására, hogy az a felhasználók által különböző módokon, pl. képernyőolvasó szoftverrel vagy Braille-kijelzőn megjeleníthető és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen.

4. A gyakorlatban milyen megoldások lehetnek alkalmasak az akadálymentesítésre a látássérült emberek szempontjából?

A termékek és szolgáltatások akadálymentességét a látássérült felhasználók számára számos megoldás biztosíthatja. Termékek esetében indokolt lehet már a csomagoláson Braille-feliratok elhelyezése, illetve ügyelni kell arra, hogy a feliratok megfelelően kontrasztosak és jól olvashatóak legyenek. A vak emberek számára segítség, ha a használati utasítások a mellékelt papíralapú megoldás mellett – vagy akár helyett – online is elérhetőek, így azok képernyőolvasó vagy Braille-kijelző segítségével is tanulmányozhatóak. Az okoseszközöknek és e-könyv-olvasóknak beépített beszédtámogatással kell rendelkezniük, ami biztosítja a használhatóságot a vak felhasználóknak is.
A szolgáltatásokat biztosító honlapoknak és mobiltelefonos alkalmazásoknak meg kell felelniük a WCAG aktuális akadálymentességi követelményeinek, illetve a vonatkozó nemzetközi és hazai szabványoknak. A honlapoknak és szoftvereknek együtt kell működniük a legnépszerűbb képernyőolvasó szoftverekkel, biztosítaniuk kell a kizárólag billentyűzetről történő navigációt, lehetővé kell tenniük a betűméret nagyítását és a kontrasztbeállításokat, a vizuális elemekhez pedig alternatív szöveges leiratokat kell rendelni, amennyiben azok célja nem pusztán az illusztráció. Amennyiben a honlapok vagy alkalmazások elolvasandó, illetve kitöltendő dokumentumokat is tartalmaznak, azoknak is akadálymentes formátumúnak kell lenniük.

5. Mikortól kell alkalmazni az Aktv. követelményeit?

A jogszabály 2025. június 28-án lépett hatályba, azonban néhány esetben csak egy későbbi időponttól kötelező a betartása. A hatályba lépés előtt megkötött szolgáltatási szerződések lejáratukig, de legfeljebb 2030. június 28-ig hatályban maradhatnak. A hatályba lépés előtt jogszerűen használt önkiszolgáló terminálok gazdasági élettartamuk végéig, de legfeljebb a használatba vételüktől számított 20 évig használhatók. 2030. június 28-áig a szolgáltatók továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat olyan, az Aktv.-ben foglalt követelményeknek nem megfelelő termékek felhasználásával, amelyeket 2030. június 28. előtt jogszerűen használtak hasonló szolgáltatások biztosítására. A segélyhívások esetében 2027. június 28-ától kell teljesülniük az akadálymentességi követelményeknek.

6. Kikre vonatkozik a törvény?

A törvény hatálya kiterjed a gyártókra, a meghatalmazott képviselőkre, az importőrökre, a forgalmazókra, illetve a szolgáltatókra. Egyes esetekben azonban a vállalkozások nem kötelesek alkalmazni az Aktv.-ben foglaltakat. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások teljes mértékben mentesülnek az akadálymentességi követelmények, illetve az azokkal összefüggő kötelezettségek alól. A termékekkel foglalkozó mikrovállalkozásokra vonatkoznak ugyan az akadálymentesítéssel kapcsolatos kötelezettségek, azonban az akadálymentességi követelmények teljesítése esetükben olyan mértékben várható el, ami nem teszi szükségessé a termék vagy szolgáltatás lényegi tulajdonságainak megváltoztatását; illetve ami még nem ró aránytalan terhet a vállalkozásra. Ugyanez vonatkozik a nagyobb vállalkozásokra is, nekik ezekről a körülményekről – az indokok részletes bemutatásával – írásbeli értékelést is kell készíteniük. A mikrovállalkozásoknak azonban nem kell ilyen értékelést készíteniük, őket ez az adminisztratív kötelezettség nem terheli.
Az aránytalan teher fennállásának megítélése során a vállalkozás mérlegeli, hogy a szükséges intézkedések túlzott szervezési vagy pénzügyi terhet rónának-e rá, figyelembe véve azt is, hogy ezen intézkedések várhatóan milyen haszonnal járnának a fogyatékossággal élő személyek számára.

7. Hová fordulhatunk panasszal, ha egy termék vagy szolgáltatás nem akadálymentes?

Ha egy vállalkozás által gyártott, forgalmazott termék, vagy az általa nyújtott szolgáltatás nem felel meg az akadálymentesség követelményeinek, a problémát először érdemes a vállalkozásnak jelezni. Ennek eredménytelensége esetén az ún. ellenőrző hatósághoz lehet fordulni, vagy bírósági eljárást lehet indítani annak érdekében, hogy az akadálymentességi követelmények érvényesüljenek.

Ellenőrző hatóságként az alábbi szervezetek járnak el, vagyis hozzájuk lehet fordulni panasszal:
a) a fizetési terminálok, a bankjegykiadó automaták, a lakossági banki szolgáltatások, valamint az e-könyv olvasók, e-könyvek és dedikált szoftverek, továbbá az e-kereskedelmi szolgáltatások vonatkozásában a fogyasztóvédelmi hatóság.
b) személyszállítás és ezekhez használt önkiszolgáló terminálok esetén:
ba) a légi személyszállítási szolgáltatások és az ezekhez használt önkiszolgáló terminálok vonatkozásában a légiközlekedési hatóság, vagyis az Építési és Közlekedési Minisztérium,
bb) az autóbuszos személyszállítási szolgáltatások és az ezekhez használt önkiszolgáló terminálok vonatkozásában az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság, ami szintén az Építési és Közlekedési Minisztériumot jelenti,
bc) a vasúti személyszállítási szolgáltatások és az ezekhez használt önkiszolgáló terminálok vonatkozásában a vasúti igazgatási szerv, ami szintén az Építési és Közlekedési Minisztérium keretében működik,
bd) a vízi személyszállítási szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó termékek vonatkozásában a hajózási hatóság, ami Budapest Főváros Kormányhivatala.
c) az általános lakossági felhasználású számítógépes hardverrendszerek és ezek operációs rendszerei, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az ezekhez használt fogyasztói végberendezések, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások, és az ezekhez használt fogyasztói végberendezések esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (NMHH).
d) a 112-es egységes európai segélyhívó szám – mint szolgáltatás – vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala.

(Dr. Weninger Magda – MVGYOSZ. jogtanácsos)