Így gyógyulnak a gyerekek a Bethesda robotterápiáján

A Bethesda Gyermekkórházban egy éve működik a robotterápiás központ, most megmutatták a tekintélyt parancsoló nevű és méretű, de egyébként barátságos és végtelenül menő gépeket használat közben.
Beletelik pár percbe Emmának, az ország első kórház által felkért gyereknagykövetének, hogy megtalálja a hangját, de valljuk be, melyikünk nem blokkolna le (felnőttként), miközben féltucat újságíró nyújtózkodik diktafonnal, és legalább ennyi fotós kúszik-mászik a nyilatkozóasztal körül, várva, hogy mondjon valamit végre?
Végül kiderül, hogy az ötéves kislánynak a robotikus érzékelőkkel irányítható autóverseny is nagyon tetszik (ennyit a női princípiumról), és virtuális hulladéklogisztikában is elég jó sikerességi rátával dolgozik. Utóbbinak az a lényege, hogy egy robotkart kell irányítani a képernyőn: a sérült keze egyik mozdulatára megragadja a limlomot, egy másikra pedig beledobja a megfelelő szelektív kukába.
Emma idegrendszere az anyaméhben sérült, koraszülöttként jött a világra; bár első ránézésre ebből szerencsére semmi sem látszik, a bal oldala azóta is gyengébb, most komplex rehabilitációval mentik, ami menthető, és úgy tűnik, szinte minden menthető. Ennek keretében hetente többször is „jöhet a robotba”: pont egy éve indult a Bethesda Gyermekkórház robotterápiás centruma, ahol sci-fi filmbe illő gépeken élesíthetik a gyerekek a különböző motoros funkcióikat. Eközben abból, hogy ez egyébként terápia, nem sokat vesznek észre, ahhoz túlságosan szórakoztató az egész.
Emma a kórház régi vendége, ahogy túljutottak a csecsemőkori koraszülött-kezelésen, már ajánlották is nekik a Bethesdát, és mire ovis lett, el is kezdték a komplex terápiát: gyógytorna, játékok, botox. A gyógytornász javasolta a robotterápiát, mivel Emma öt éves lett – ez a minimum kor – és a keze is pont illett a gépekbe, így kiegészítő kezelésként hetente többször betérnek. Emma közben a társaság közepe lett, a kamera imádja, és elérkezett az egyszázalékos kampány hajrája is, így jött az ötlet, hogy nagykövetként képviselheti a kórházat. A helyzetet végtelen eleganciával kezeli: a fényképezőnek önmagát adja, állítása szerint nem nőtt az egója attól, hogy plakátokon szerepel („pedig még köszöntél is magadnak, amikor megláttad”, mondja, az édesanyja, Kata, Emma hevesen tiltakozik), és mivel a kampány budapesti, ők pedig a városon kívül laknak, a sztársággal járó macerát is megúszta.

Forrás: nlc