Így változnak a nyugdíj szabályai 2015-ben

Januártól 1,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjak, illetve egyes járadékok összege – áll az új kormányrendeletben. A jövő évi költségvetés ekkora mértékű pénzromlással számol jövőre, az inflációkövető emelés révén egy átlagos nyugdíj mintegy 2 ezer forinttal fog növekedni. Szintén 1,8 százalékkal (ekkora mértékű inflációval számol a jövő évi költségvetés) emelkedik egyebek mellett az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás. Ezek mellett szintén a jövő inflációt fogja követni a mezőgazdasági szövetkezeti (és a szakszövetkezeti tagok növelt összegű) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka is, az átmeneti bányászjáradék, a vakok személyi járadéka, a balettművészi járadék, a polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvédek kiegészítő rokkantsági járadéka is. A rendelet alapján ha egy embernek egyidejűleg több emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni. A kormány rendelkezett arról is egyebek mellett, hogy a rokkantsági járadék havi összege január 1-jétől 33 930 forintra változzon, és emelkedik a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék is. Az Országgyűlés pontosította a nyugdíjbiztosítás fogalmát. Januártól csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki. Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép. A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. A 60ezren a MAGÁNnyugdíjukért nevű Facebook-csoport nyílt levélben fordult a hazai pénztárak vezetőihez, hogy alkossanak részletes koncepciót a megmaradt magánpénztári rendszer önkéntes pénztári rendszerbe olvasztásáról. Érvelésük szerint 2011 óta a magánpénztárak is önkéntessé váltak, így nem igazán célszerű két, azonos célt szolgáló önkéntes rendszert egymástól párhuzamosan működtetni. Emellett csupán 60 ezer pénztártag kedvéért nem is racionális fenntartani a magánpénztári rendszert. Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, a kasszák is szívesen összevonnák a kétféle intézménytípust. A javaslatot a gazdasági tárca eddig nem támogatta, mivel az önkéntes kasszákból már korábban, a nyugdíjkorhatár elérése előtt fel lehet venni a pénzt.