Ilyen lenne egy park, ha látássérültek terveznék

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kutatói debreceni kollégáikkal arra keresték a választ, milyen nehézségekbe ütközhetnek azok, akik látássérültként mennének szabadtéri kikapcsolódásra Budapesten vagy más vidéki nagyvárosokban.
A HUN-REN KRTK és a Debreceni Egyetem Műszaki Kara a vak és gyengénlátó emberek városi parkhasználatának jellemzőiről készített tanulmányt, amely a Journal of Urban Design folyóiratban jelent meg. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) segítségével elkészült kérdőíves kutatásukból kiderült, a vak és gyengénlátó emberek sűrűn mennek városi parkokba, elsősorban a pihenés vagy a természet élvezete, illetve a szociális interakciók és a közösségi események miatt.
A közösségi közlekedés átalakítása
A felmérésből megtudhattuk, hogy bár a látássérült emberek elégedettebbek a közösségi, mint a gyalogos közlekedéssel, azért az előbbi fejlesztését is szívesen fogadnák. Szerintük a közösségi közlekedés esetében kulcsfontosságú lenne annak használhatóbbá tétele: nagy segítséget jelentene például a megállók nevének bemondása, mely a kutatásban megkérdezettek szerint még nem minden városban alapvetés.
Ha úgy döntenek, hogy nem tömegközlekedéssel indulnak szabadtéri kikapcsolódásra, a megkérdezett látássérültek gyalogosként találkoznak olyan helyzetekkel, amelyek nehezítik számukra a közlekedést. Szerintük nagy szükség lenne a járdák felújítására, a taktilis jelzések kihelyezésére, valamint az átkelők és a csomópontok akadálymentesítésére is. A parkok és zöldterületek használhatóságával kapcsolatban pedig úgy gondolják, jobb minőségű, rendszeresen karbantartott és takarított sétányok kiépítése hasznos lépés lenne, illetve az is, ha ezek mentén taktilis jelzések segítenék a tájékozódást. A megemlített fejlesztések, kiegészítések nagy része nem tekinthető speciálisnak, azokat vélhetően minden városlakó pozitívan értékelné.
Mindezek mellett – ahogy egyébként a hétköznapokban sok területen – a látássérültek szerint fontos lenne a látó emberek érzékenyítése, hogy megértsék azokat a kihívásokat, amelyek megnehezítik a vak és látássérült emberek gyalogos közlekedését és parkhasználatát a városi környezetben.
A válaszadók visszajelzései alapján jó példaként a Vakok Kertje emelhető ki, melyet egyhektáros területen, a Városligetben nyitottak meg 1972-ben. Annak teljes rekonstrukciója 2018-ban a Liget Budapest Projekt keretében valósult meg, az eredeti tervezési koncepció mentén, melyre így referenciaként is tekinthetünk a látássérültek igényeit is figyelembe venni kívánó jövőbeni parkfejlesztések számára.
Sajnos a kutatás során hangsúlyosan jelentkeztek olyan problémák is, amelyek nem tartoznak a településtervezés, parktervezés és akadálymentesítés témakörébe. A látássérült emberek szerint biztonságos közlekedésükben komoly problémát okoznak a járdán parkoló járművek és az ott kerékpározó, rollerező emberek. A társadalmi tudatosság növelése ezért éppoly fontos, mint az infrastruktúra fejlesztése.
Összegezve• A HUN-REN KRTK és a Debreceni Egyetem Műszaki Kara kutatást készített a vak és gyengénlátó emberek városi parkhasználatának jellemzőiről.
• A kutatásból kiderült, hogy a látássérült embereknek nehézségeik vannak a közösségi és gyalogos közlekedés terén, valamint a városi parkok és zöldterületek használatával kapcsolatban.
• Az érintettek szerint fontos lenne a tömegközlekedés és a járdák akadálymentesítése, valamint a parkok minőségének és használhatóságának javítása.
• A látássérült emberek szerint fontos lenne a látó emberek érzékenyítése az általuk tapasztalt kihívásokkal kapcsolatban.
• A járdán parkoló járművek és a kerékpározó, rollerező emberek komoly problémát okoznak a látássérült emberek biztonságos közlekedésében.

Forrás: EgészségKalauz