Iratrendezés látássérültként

Mint minden háztartásban, a látássérült ember otthonában is sok irat és egyéb síkírású dokumentum gyűlhet össze, esetleg nagy fejfájást okozva ezzel az érintettnek. Az iratok rendszerezésére több praktikus megoldás létezik, lássunk ezek közül néhányat.

Az iratok rendszerezésében segítségünkre van a címkézés. Használhatunk dymo-szalagra írt Braille címkéket, esetleg készíthetünk hangos címkéket, amelyeket címkéző toll, vagy mobiltelefon segítségével olvasunk el (ezen eszközökkel kapcsolatban részletesen egy másik cikkben írunk majd). Az iratrendezést megkönnyíti, hogy sok különböző színű, anyagú és kivitelű dosszié és iratgyűjtő vásárolható. Amennyiben a látássérült személy sem sík, sem domború írást sem olvas, segítség lehet számára, ha pl. orvosi papírjait egy műanyag, a lakással kapcsolatos papírokat viszont karton iratpapucsban tárolja. Az iratpapucs egy nagyjából 10 cm vastag, a tetején nyitott doboz, amelybe vékonyabb dossziékat állíthatunk. Egy iratpapucsban igény szerint helyezhetünk el pl. pólyás dossziékat. A pólyás dosszié fedele egy könyvhöz hasonlóan kinyitható. A dosszié vastagabb, tárolásra szolgáló fele pedig három oldalról papír fülekkel záródik, így megakadályozva, hogy a belehelyezett iratok kipotyogjanak.

Kép: Iratpapucsok eltérő, kontrasztos színekben

Rendszerezéskor a lakással kapcsolatos dokumentumok számára kijelölhetünk egy műanyag iratpapucsot, míg az egészségügyi dokumentumok számára egy papírból készültet. Ha a műanyag iratpapucsba kerülő dosszié is műanyag, a karton iratpapucsba pedig papír dossziék kerülnek, akkor elkerülhetjük, hogy adott dosszié véletlenül rossz papucsba kerüljön vissza. Az orvosi dokumentumokat aztán fontos további témákra osztani: pl. egy pólyás dossziéba kerülnek a szemészeti papírok, egy másikba a személy esetleges egyéb krónikus betegségéhez kapcsolódó dokumentumok.

Egyszerűbb a különböző gyűjtők azonosítása, ha a látássérült személy képes legalább egy-egy betűt vagy szót akár szemmel, akár kézzel elolvasni. Ez esetben pl. a szemészeti leleteket tartalmazó mappára akár vastagnyomatú filctollal, akár hőre kidomborodó festékkel egy nagy (akár 10 cm magas) „SZ” betűt írhatunk, a belgyógyászati papírokat tartalmazóra pedig nagy „B” betűt.

Célszerű a dossziék elejére jól olvasható betűkkel azok tartalmát sík írással akkor is ráírni, ha azt a látássérült személy nem tudja elolvasni, hiszen egy feliratot szükség esetén okostelefonja kamerájának segítségével tőle távol lévő barát, családtag, vagy a Távszem munkatársa is felolvashatja.

A dossziéban a legfrissebb dokumentumokat érdemes felülre tenni, így pl. a legújabb zárójelentés könnyen megtalálható. A többoldalas dokumentumokat javasolt összetűzni, hogy lapjaik ne keveredjenek össze. Igény esetén a pólyás dossziéban is elhelyezhetünk genothermeket. Ezek átlátszó, műanyag fóliából készült, lefűzhető irattartók. Ily módon szükségtelen a papírok összetűzése, és könnyedén külön tárolható pl. egy-egy vizsgálathoz kapcsolódó összes dokumentum. A tematikus rendezéshez pólyás dossziék helyett iratlefűző (közismertebb nevén gyűrűs dosszié) is használható, amelyet szintén becsúsztathatunk a témának megfelelő iratpapucsba.

Ha rendelkezésünkre áll több kisebb fiók, akkor iratpapucsok helyett a dokumentumokat tematikusan, külön-külön ezekben is tárolhatjuk. Mint a mindennapos tevékenységek végzése során általában, ez esetbenn is fontos, hogy a látásunkhoz, képességeinkhez és környezetünkhöz leginkább illeszkedő, így a legkényelmesebb megoldást válasszunk és használjunk.

(Dr. Gombás Judit – MVGYOSZ.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .