„Jog a döntéshez” – EDF-közgyűlés és konferencia Litvániában

A magyarországi fogyatékossággal élő embereket a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsán (FESZT) keresztül két megbízott munkatárs képviselte.

Az EDF 2025-ös közgyűlésére június 21-22-én került sor a litván fővárosban, amelyen 77 fogyatékosságügyi szervezet több mint 200 delegáltja vett részt Európa 31 országából. Az esemény megvalósítását az Európai Bizottság és az Amazon is támogatta.

A közgyűlés a már hagyományos program szerint zajlott: az első nap délelőttjén került sor a jogképesség témáját körüljáró szakmai konferenciára, majd az aktuális projektekről és érdekképviseleti eredményekről szóló tájékoztatások, az új tisztségviselők megválasztása és a beszámolók elfogadása következett.

Az eseményt hagyományosan a házigazda ország képviselői és döntéshozói nyitották meg. Köszöntőt mondott Inga Runginienė, litván szociális és munkaügyi miniszter, illetve videóüzenetben köszöntötte a delegáltakat Rimantas Mockus, litván igazságügyi miniszter is. Az EDF elnöke, Yannis Vardakastanis, megnyitó beszédében méltatta a litván kollégák munkáját, akik 2018 után ismét házigazdaként vállalták el a közgyűlés megszervezésének és lebonyolításának nem kis feladatát.

Az első nap délelőttje a „Jog a döntéshez: a jogképesség és a reformok felé vezető utak” című konferencia keretében a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetve a támogatott döntéshozatal rendszerének európai szintű áttekintésével telt. Nyitóelőadásában Markus Schefer, az ENSZ CRPD bizottságának tagja a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 12. cikkelye (A törvény előtti egyenlőség) alapján ismertette a jogképességgel kapcsolatos alapvető elvárásokat. Eszerint a fogyatékossággal élő embereknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt őket mindenhol személyként ismerjék el, illetve hogy őket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog- és cselekvőképesség. Ahhoz, hogy jogképességük gyakorlása biztosított legyen, minden szükséges segítséget meg kell adniuk a részes államoknak, összhangban az emberi jogokkal, megfelelő biztosítékokat nyújtva a visszaélések megelőzéséhez. Az előadó elmondása szerint komoly nehézség, hogy a jogképesség kérdéskörével kapcsolatban a legtöbb jogász még ma is tájékozatlan, gyakran még az ide vonatkozó szabályozással sincsenek tisztában, illetve nem ismerik a támogatott döntéshozatal gyakorlatát. A jogképesség ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a személynek vannak jogai, hanem azt is, hogy azokat szabadon gyakorolhatja. Ennek érdekében a korlátozó vagy kizáró gondnokságot Európa-szerte fel kell váltania a támogatott döntéshozatalnak. Ehhez pedig nemcsak a jogi környezetet kell megreformálni, hanem erőforrásokat is kell biztosítani, pl. a támogatott döntéshozatal megvalósítására ki kell képezni a családtagokat és a szakembereket, illetve széles körben szükséges a szemléletformálás annak társadalmi szintű elfogadtatása érdekében.

Indrė Širvinskaitė, a Litván Fogyatékosságügyi Fórum elnökének prezentációjából megismerhettük a litván helyzetet, ahol 2024-ben nagy előrelépés következett be a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló szabályozásban. Ugyanakkor a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos, az országban nagyjából 12.000 fogyatékossággal élő személyt érintő reform hatása a gyakorlatban még nem igazán érzékelhető: eddig mindössze 34 támogatott döntéshozatalra vonatkozó határozat született és nagyjából 80 további van előkészítés alatt. Az erre vonatkozó eljárásokat többségében családtagok vagy rokonok kezdeményezik. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a változtatás zsákutcának bizonyul, mivel az ütközik az ország alkotmányával.

A vendéglátó ország fogyatékosságügyi helyzetéről szólva Indrė Širvinskaitė elmondta, hogy a cselekvőképességről szóló törvény még mindig nem felel meg a nemzetközi normáknak. A fogyatékossággal élő személyek körében nagyon magas a szegények, a munkanélküliek és a nem megfelelő oktatásban részesülők aránya. Végezetül arról beszélt, hogy bár a fogyatékosságügyi törvény 2024-es reformjával próbálták a jogszabályokat a fogyatékosság emberi jogi modelljéhez igazítani, nagyon komplikálttá váltak a fogyatékosság kritériumait vizsgáló eljárások és az ezzel összefüggő ellátások folyósítása, különösen a „nem látható” fogyatékossággal élő személyek esetében.

A konferencia keretében megismerhettük a területen élenjáró Írország példáját is, ahol a támogatott döntéshozatal rendszere gyakorlatilag már minden érintettre kiterjedt és működik, ám a szakmai kapacitás a feladatok ellátására még ott is elégtelen.

Az Európai Unió tagországait értékelő összehasonlításban Magyarországot a harmadik, legkevésbé kedvező kategóriába sorolták, mivel nálunk még mindig létezik a cselekvőképességet kizáró gondnokság jogintézménye, ahogy egyébként másik 11 EU-tagországban is. Az Európai Unióban 9 olyan ország van, ahol már csak részlegesen korlátozható a cselekvőképesség, ide tartozik Litvánia is. Összesen hat olyan tagállama van az EU-nak, ahol a gondnokság intézményét eltörölték: Ausztria, Csehország, Németország, Írország, Portugália és Spanyolország. Mindössze az EU 13 tagországának jogrendszerében van jelen a támogatott döntéshozatal lehetősége, amelyek között Magyarország is szerepel.

A konferencia után megkezdődött a közgyűlés, amelynek első napirendi pontja a választás volt. Az EDF elnökségében ismét megüresedett három pozíció, így szükséges volt ezeket új tagokkal betölteni. Az ún. „nemzeti tanácsok”, vagyis a FESZT-hez hasonló szervezetek által megválasztott új tagok Meelis Joost, a Fogyatékossággal Élő Személyek Észtországi Szervezetének (EPIK) elnöke és Thomas Dabeux, a Belgiumi Fogyatékosságügyi Fórum (BDF) alelnöke lettek. A civil szervezetek a cerebrális parézissel, azaz a központi idegrendszeri sérüléssel élő személyek közösségeinek európai szervezetét (CP-ECA) képviselő Rui Coimbras-t delegálták az elnökségbe. 2026-ban lejár a jelenlegi vezetés mandátuma, így a Cipruson megrendezendő jövő évi közgyűlésen új tisztségviselőket választanak az EDF tagjai.

Nagy érdeklődésre tartott számot az európai fogyatékossági kártya bevezetésével kapcsolatos panelbeszélgetés, amelynek keretében a 2016-os pilot projektben részt vevő országok (Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Olaszország és Szlovénia) képviselői számoltak be tapasztalataikról és az azóta elért eredményekről. Látható, hogy az egységes európai igazolvány bevezetése korántsem lesz egyszerű feladat, elsősorban amiatt, hogy az EU tagállamaiban jelenleg is különbözőképpen történik a fogyatékosságok definiálása, illetve a kedvezmények biztosítása. Tovább bonyolítja a kérdést az a probléma, hogy az egyes fogyatékossági csoportok esetében mikor és milyen tekintetben indokolt kísérő / segítő személy jelenléte, a segítő igénybevételére vonatkozó jogosultság szerepeljen-e a kártyán, illetve hogy őket milyen kedvezmények illetik / illethetik meg. Az egységes fogyatékossági igazolványra vonatkozó szabályok implementálására a tagállamok 2027 júniusáig kaptak határidőt, a hatályba lépés végső határideje pedig 2028. június 5.

A közgyűlés elfogadta az EDF 2024-es szakmai és gazdasági jelentését, valamint a 2026-2029 közötti időszakra vonatkozó munkatervet. A delegáltak megismerték a nők és a fiatalok bizottságának beszámolóját, illetve elfogadták az EDF munkáját felügyelő belső és külső auditorok személyét.

A 2024-es évről szóló beszámolók között a pénzügyi jelentés váltotta ki a legnagyobb megdöbbenést a jelenlévőkből. A gazdasági vezető tájékoztatásából kiderült, hogy 2024-ben a szervezet működésének költségei lényegesen meghaladták annak bevételeit, így az EDF az évet komoly veszteséggel zárta. Ezt elsősorban egyes támogatások elmaradása vagy drasztikus csökkenése, illetve a korábban elindult projektek kapcsán jelentősen megnövekedett személyi költségek okozták. Ezért a vezetés külső tanácsadók bevonásával a stáb feladatainak áttekintését és leépítéseket, illetve a szintén magas utazási költségek drasztikus csökkentését helyezte kilátásba. Kérdésre válaszolva az EDF ügyvezetője elmondta, hogy a Belgiumban bejegyzett szervezetek kötelesek évente minimum a belgiumi törvényekben előírt mértékben emelni az alkalmazottak fizetését.

A közgyűlés szüneteiben az érdeklődők bővebb információkat szerezhettek az EDF érdekképviseleti tevékenységéről és projektjeiről a nyomtatott formában és digitálisan is elérhető kiadványokból. Emellett a kávészüneteknek helyet adó térben megtekinthették az „Az ég felettünk: Ukrajnai történetek fogyatékosságról és háborúról” című fotókiállítást is, amelyből megtudhatták, hogyan támogatja az EDF az orosz-ukrán háború fogyatékossággal élő elszenvedőit.

Az EDF egy több mint százmillió európai fogyatékossággal élő személyt képviselő, kormányzatoktól független ernyőszervezet, melynek 45 országból jelenleg 112 tagja van. Tagjai között megtalálhatóak a FESZT-hez hasonló ún. „nemzeti tanácsok” (national councils), egyes fogyatékossági csoportokat képviselő országos és európai civil szervezetek, illetve egy-egy speciális területen tevékenykedő szövetségek is. Az EDF érdekképviseleti tevékenységét elsősorban az európai szintű szabályozások kialakításában és végrehajtásának ellenőrzésében való aktív részvétellel végzi, céljait és stratégiáját a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezményre (CRPD) alapozva.

Ollé-Németh Orsolya
szakmai vezető

Ollé Attila
nemzetközi referens