Jön a kiemelt ápolási díj, a kötelező óvoda viszont egy évet csúszik

Az Országgyűlés több mint harminc törvénymódosítást fogadott el hétfőn a jövő évi költségvetés végrehajtásának megalapozásaként. A képviselők bevezették a kiemelt ápolási díjat, amelyet a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikat ápolók igényelhetnek, továbbá döntöttek arról is, hogy csak 2015. szeptember 1-jétől lesz kötelező az óvoda a gyermek hároméves korától.

A parlament 244 igen szavazattal, 88 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről szóló változtatási javaslatait.

A kiemelt ápolási díjat a legsúlyosabb, vagyis az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes betegek hozzátartozói igényelhetik, mértéke pedig az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka.

A hároméves kortól kötelező óvoda a köznevelési törvény értelmében eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna hatályba. A halasztást a Fidesz korábban azzal indokolta, hogy bár jelenleg is elegendő férőhely lenne minden háromévesnél idősebb gyermek beíratására, az intézmények „földrajzi eloszlásán” azonban még javítani kell. Szerinte az egyéves halasztás elegendő időt biztosít a szükséges változtatásokhoz.

A parlament jóváhagyta azt is, hogy az óvodák csak az életvitelszerűen a körzetükben lakó gyermekeket kötelesek felvenni.

A Ház határozatával változtatott a kampánytámogatások felhasználásának szabályain is, így az egyéni képviselőjelöltek pártjuk rendelkezésére bocsáthatják az őket megillető egymillió forintos kampánytámogatásukat. Az érintett szervezeteknek ezeket az összegeket az egyéni jelöltekre vonatkozó előírások betartásával kell felhasználniuk.

Változás az is, hogy a pártok csak a szavazáson ténylegesen részt vevő jelöltjeik után jogosultak támogatásra, a visszalépő vagy más okból kieső jelöltek után kapott összeget vissza kell fizetniük a kincstárnak. A pártnak a teljes kampánytámogatást vissza kell fizetnie, ha listáját visszavonta, illetve ha a választási bizottság törölte a jelölőszervezetek közül.

Az előterjesztő költségvetési bizottság indoklása szerint a módosítással megelőzhető, hogy egyes pártok rosszhiszeműen, olyan jelöltek után juthassanak költségvetési forrásokhoz, akik valójában nem méretik meg magukat a választáson, illetve hogy olyan pártok vegyenek fel pénzt, amelyek végül nem is szerepelnek a szavazólapon.

A jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá pénzhez. A kiadásokkal az eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt a kincstár ellenőrzi. Aki nem vagy nem megfelelően számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni.

Annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. Varga Mihály egy hétfőn elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslatával a számvevőszék helyett a kincstár nevesít a visszafizetendő összeg nagyságát.

A kormányoldal ugyanakkor végül nem nyújtott be olyan tartalmú módosító javaslatot, amilyenről a fideszes Gulyás Gergely beszélt pénteken. A politikus akkor azt közölte, zárószavazás előtti módosító indítványban kezdeményezik a pártok vezető tisztségviselőinek felelőssé tételét a kampánypénzek elszámolásáért.

A Ház elfogadta azt is, hogy a főváros és a kerületi önkormányzatok osztottan részesülnek a helyi adókhoz kapcsolódó pótlék- és bírságbevételekből. Egy zárószavazás előtti módosítás egyértelműsíti azt is, hogy a főváros és a kerületek közös teherként viselik a pótlékok és bírságok beszedésével járó kiadásokat.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása meghatározza azokat az adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek kötelezettjévé az önkormányzat csak a kormány engedélyével válhat.

Az államháztartásról szóló törvény módosításával a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatás visszafizetésekor fizetendő ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresére emelkedik.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának valamennyi döntési joga egy helyre, a fenntartóhoz kerül.

A parlament döntésével a Budapesti Operettszínház 2014. január 1-jétől a fővárosi önkormányzat fenntartásából állami fenntartásba, a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.

Forrás: MTI, nol.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .