Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás

Most vasárnap, azaz október 27-én ismét új időszámítás kezdődik, visszaállunk a télire. Ennek megfelelően vasárnap hajnali 3 órakor 2-re kell visszaállítani az órákat. A számítógépek, okostelefonok és okosórák maguktól átkapcsolnak. A téli időszámítással egy órával tovább alhatunk, a délutánok viszont egyre sötétebbek lesznek. A téli időszámítás 2020. március 29., vasárnapig tart. Az Európai Parlament korábban nagy többséggel szavazta meg az évi kétszeri óraátállítás eltörlését. A strasbourgi plenáris ülésen 410:192 arányban megszavazott határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. A Magyar Alvásszövetség hétfői közleményében azt írják, a tagállamoknak azt kell majd eldönteni, hogy a földrajzi fekvésünknek megfelelő (téli), vagy az eredetileg energiatakarékossági okokból bevezetett nyári időszámítás legyen bevezetve. „A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén, várhatóan 2021-ben lesz eredmény.” Az alvásszövetség szerint az, hogy az EU eldöntötte, jobb lenne szüntetni az évi kétszer történő óraátállítást, alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. „Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár” – írják a szakértők. Azzal érvelnek: a fáziseltolódáshoz alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz. A szervezet úgy véli, hogy a téli időszámításnál kellene maradjunk, ugyanis a nyári időszámítás bevezetésével a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe, decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején pedig teljes sötétség uralkodna kint. Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból – írják. A szervezet az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. „Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket.” A közleményben szólnak arról is, hogy „egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.” A szervezet úgy összegez:sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.