Jövő ősszel visszaköltözhet ligeti központjába a látássérültek szervezete

Hárommilliárd forintos beruházás keretében születik újjá a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza, már elbontották a szocializmusban az épülethez toldott szocreál szárnyat. A munkálatok során igazi kincsekre bukkant a kivitelező

A Sipeki-villa évtizedek óta a vakok érdekvédelmi szervezetének tulajdonában áll. Nagy Sándor elnök szerint azonban az egész nemzet érdeke a Lechner Ödön-tervezte épület felújítása (Fotó: MH/Hegedüs Róbert)

A második világháborúban bombatalálat érte az épületet, a világégés után még felújították a villát, majd 1972-ben hozzátoldottak egy modern szárnyat, ám azóta csak tűzoltó munkákra futotta – mondja a Sipeki-villa udvarán Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke. Évtizedek óta világos számukra, hogy fel kell újítani az épületet, ám a civil szervezetnek nem volt meg hozzá a forrása, pályázni pedig csak minimális összegekre tudtak volna.

Az MVGYOSZ három éve ünnepelte a centenáriumát, ennek kapcsán megkeresték a kormányt a felújítás ötletével, amire a kabinet rábólintott, így hárommil­liárd forintból megindult a szecessziós székház restaurálása. A villa évtizedek óta a vakok érdekvédelmi szervezetének tulajdonában áll, a központban több mint hetvenen dolgoztak igen mostoha körülmények között. Az elnök hangsúlyozza: az épület megújulásából nem csak a vakoknak származik előnye, az egybeesik a nemzet érdekével is, hiszen a szecesszió honi atyjának tartott Lechner Ödön alkotása nemzeti kincs. A Városligetet szegélyező Hermina úton álló villa felújítása szinkronban van a Lizsé újjászületésével is.

A Sipeki-villa mögé sétálunk, ahol a korábban ide felhúzott szocreál szárnynak már csak hűlt helyét találjuk, az épülő új szolgáltatóközpontnak viszont már elkészült az alapozása. Deák Zsolt, a kivitelező Épkar Zrt.–Prím Építő Kft. konzorcium építésvezetője közli, hogy az új épület – ami ugyanúgy otthona lesz majd a Braille- és hangoskönyvtárnak, a Távszem operátoroknak, valamint a kulturális központnak – az előzővel ellentétben nem épül egybe a műemlék villával. Amelynek egyébként hátsó homlokzatán a bontást követően valódi kincsekre bukkantak. Lechner Ödön ugyanis a főhomlokzathoz hasonlóan ide is tervezett egy lépcsőfeljáratot, ablakokat és egy loggiát, ami a reggelizőhelyiségbe engedte be a fényt.

Az alagsorban már elkészültek a vízszigeteléssel, innen lépdelünk fel az emeletre. A főlépcsőház falvédője eozinmázas burkolatra hasonlít, ám mint megtudjuk, nem az 1908-as átadás során került a falra, hanem a hetvenes években, mert a művészettörténészek szerint illett a házhoz. A korábbi irodák felé haladva megváltozik a burkolás árnyalata, aminek ugyancsak érdekes története van: pár éve egy filmes csapat festette egy forgatás alkalmával.

A szakemberek mindent megóvnak, ami védelemre érdemes, a márványoszlopok, szobrok köré osb-lapokat helyeztek. Továbbhaladva újabb kincsekre bukkantak a bontás során: a könyvtárban befalazva találtak egy tolóajtót, fémkerete, zsanérja már újra látható. Az egykori tulajdonos, Sipeki Balás Béla ügyvéd, Zala megye ispánja könyvtárából egy kis csigalépcső vezetett a nagyságos úr szivarszobájába. A bibliotékából a jövőben elnöki tárgyaló, a bensőséges beszélgetések helyszínéül szolgáló helyiségből irattár lesz. Az emeleten a felújítást követően az operatív vezetés irodái kapnak helyet.

Lesétálva a lépcsőn a hallba érünk, ahol egykor a civil szervezet recepciója volt. A csodálatos télikertben a felújítás után kávézó nyílik, míg a mellette található Sipeki Terem rendezvényhelyszínként születik újjá. Itt található azon kevés szecessziós tolóajtók egyike, amely szintén épségben maradt az utókorra.

Az épület levedli majd még ma is látható mályva színét, és Lechner Ödön eredeti elképzelései szerint ismét a szürke különböző árnyalataival festik le a falakat kívül, belül. A legendás tervező finom rajzolatként tekintett a terekre, ezért visszatérnek az általa használt árnyalatokhoz. Így az épület lábazata sötétebb árnyalatot kap, felette galambszürke lesz a villa homlokzata, belül a hall szintén szürke, a többi helyiséget fehérre festik – tudják meg Falvai Balázstól. Deák Zsolt szerint az épület a jövőben nem egy „szupervilla” érzetét kelti majd, helyette visszafogott, ám kontrasztos színei azt jelzik: ez egy 21. századi civil szervezet székháza.

Visszasétálva a főhomlokzat előtti udvarra, Falvai Balázs megjegyzi: az általuk megcsodált télikert üvegborítása visszaköszön majd a telek hátsó részén épülő szolgáltató központ homlokzatán is. Megmutatja továbbá, hogy Lechner milyen ötletesen nyújtotta meg a kert felé az épületet: a télikert folytatásaként egy kőtámfal köti a természetet a házhoz, mindez akkoriban még nem számított elterjedtnek. Itt a tervek szerint a kávézó terasza kap helyet.

Nagy Sándor reméli, kijönnek a rendelkezésükre álló pénzből, esetleg csak kis mértékben lépik túl a keretet az időközben bekövetkezett építőanyagár-drágulás miatt. Amennyiben a kivitelezők tudják tartani a tempót, a pompás Sipeki-villát 2022 novemberében adják át.

(Forrás:Velkei Tamás írása,ami magyarhirlap.hu-n jelent meg.)

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.