Keresetkorlát eltörlése és más fontosabb rendelkezések

A 2021. január 1-jétől hatályos változtatások – a jogalkotók szándéka szerint – a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási helyzetének, lehetőségeinek bővítését célozzák.

A keresetkorlát megszűnése

Sokan várták már azt a rendelkezést, mely alapján 2021. anuár 1-jétől megszűnik a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozó ún. keresetkorlát. Akik eddig a megváltozott munkaképességűeknek járó, fent említett ellátás mellett folytattak kereső tevékenységet – ha nem akarták, hogy ellátásra való jogosultságuk megszűnjön –, csak úgy tehettek szert jövedelemre, hogy az három egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg az adott évre érvényes minimálbér (ha pedig egyéni vagy társas vállalkozók voltak, a garantált bérminimum) 150 százalékát.

Ez a korlátozás hátrányosan befolyásolta az érintettek foglalkoztatási lehetőségeit, esélyeit. A munkaerőpiacon egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő megváltozott munkaképességű munkavállalóknak ugyanis – ha adódott is valamilyen jobban jövedelmező munkalehetőség – választaniuk kellett biztos ellátásuk, illetve a nem feltétlenül biztos munkából származó jövedelem között; ezért sokan inkább ellátásuk mellett döntöttek.

E szabályozásbeli problémákat a nagyobb érdekképviseleti szervezetek – köztük az MVGYOSZ – jelezték a döntéshozók részére, illetve több ízben kezdeményezték egyebek mellett ebben a tekintetben is a törvény módosítását. Ezért is szolgált nagy örömünkre ez a szabályozásbeli változás. A keresetkorlát megszűnésének köszönhetően tehát mostantól a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülők bármilyen jogviszonyban korlátozás nélkül tehetnek szert jövedelemre.

Az ellátás összege nem változik

Kérdésként vetődött fel, hogy a keresetkorlát megszűnése, azaz az ily módon elérhető magasabb jövedelem hatással lesz-e az ezután megállapításra kerülő rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások összegeire. A válasz erre a kérdésre egyértelműen az, hogy nem.

Habár az ellátások összegeit ezután is a havi átlagjövedelem százalékában kell megállapítani, amit a jövedelem növekedése nyilvánvalóan befolyásolhat, azonban az ellátások alsó, illetve felső határa továbbra is fennmarad, amit viszont most is az alapösszeg százalékában rögzít a törvény. Példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy egy d) kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátása akkor sem lehet magasabb az alapösszeg (2021-ben ez 107.540 Ft) 150%-ánál (161.310 Ft), ha keresete alapján az átlagjövedelme ezt egyébként jóval meghaladja.

Rehabilitációs hozzájárulást érintő változások

A rehabilitációs hozzájárulást az a munkaadó köteles megfizetni, aki 25 főnél több munkavállalót foglalkoztat, ugyanakkor közülük a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el a dolgozói létszám 5 százalékát (ez az ún. kötelező foglalkoztatási szint).

2021. január 1-jétől a kötelező foglalkoztatási szint bővítésének következtében a munkaadók akkor is mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, ha olyan fiatalt foglalkoztatnak, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján sajátos nevelési igényűnek, vagy a felsőoktatási törvény alapján fogyatékos hallgatónak minősül. A mentesülés a munkaadót utoljára abban az évben illeti meg, amikor a fiatal a 23. életévét betölti. E rendelkezéstől a jogalkotók azt várják, hogy a munkáltatók szívesebben alkalmaznak majd olyan pályakezdő fiatalokat is, akik – állapotuk miatt – a munkaerőpiacon nehezebb helyzetben vannak. A foglalkoztatási rehabilitációs mentorként legalább napi 4 órában alkalmazott személy szintén beszámít a kötelező foglalkoztatási szintbe, azaz a munkaadó a mentor foglalkoztatásával is mentesülhet a hozzájárulás megfizetése alól. Az adott munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók számától függ, hány fő mentor számítható be a kötelező foglalkoztatási szint szempontjából. A mentorok alkalmazásának támogatásától a kormányzat azt reméli, hogy ők a megváltozott munkaképességű dolgozók segítségére lesznek majd a nyílt munkaerőpiaci munkáltatóknál történő könnyebb beilleszkedésben, abban, hogy őket ott jobban befogadják, esetleg egészségkárosodásuk esetén megtarthassák munkahelyüket.

Gyermekvállalás esetén sem szűnik meg a jogosultság

Az érintettek számára eddig komoly problémát okozott, hogy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülőként nem vehették igénybe a gyermekekkel összefüggésben járó bizonyos ellátásokat, például a csecsemőgondozási díjat (CSED) vagy a gyermekgondozási díjat (GYED.) Ezek ugyanis – más ellátások mellett – ún. rendszeres pénzellátásnak minősülnek, ezért eddig kizárták a megváltozott munkaképességűek ellátásaira való egyidejű jogosultságot.

Jó hír lehet a gyermeket vállalóknak, hogy a törvény módosítása révén a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj mostantól nem szünteti meg a megváltozott munkaképességűek ellátásaira való jogosultságot, vagyis ezek a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás mellett is megillethetik a szülőket. A most említett rendelkezéseket már azokban az eljárásokban is alkalmazni kell, amelyek jelenleg folyamatban vannak.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mindez fordítva nem működhet. Azaz ha valaki például gyermekgondozási díjban részesül, ennek időtartama alatt rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásra nem válhat jogosulttá, minthogy a most említett gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások továbbra sem kerültek ki a rendszeres pénzellátások köréből. (Gulyásné dr. Bölkény Ágota – MVGYOSZ. jogtanácsos)