Keresőtevékenység mellett is igényelhető rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás

A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény alapján 2024. január elsejétől hatályon kívül helyezték az Mmtv. azon rendelkezéseit, melyek szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult, aki a kérelem benyújtásakor kereső tevékenységet folytat.

A módosítás természetesen a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági-, illetve kivételes rokkantsági ellátást igénylőkre egyaránt vonatkozik.

Azok is kérhetik az ellátás megállapítását vagy újraszámítását, akiknek az igényét korábban esetleg azért utasította el a hatóság, mert a kérelem benyújtásakor keresőtevékenységet folytattak.

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokra az Mmtv. 2. §-a alapján jelenleg azok lehetnek jogosultak, akik:

– a hatóság komplex minősítése alapján megváltozott munkaképességűnek minősülnek (egészségi állapotuk 60 százalékos, vagy kisebb mértékű);

– rendelkeznek a törvény által előírt mértékű biztosítási idővel (a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 nap, 10 éven belül legalább 2555 nap, 15 éven belül legalább 3650 nap biztosításban töltött idő); továbbá rendszeres pénzellátásban nem részesülnek.

A korábbi szabályozás és annak következményei

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkező 2011. évi CXCII. törvény (Mmtv.) alapján a megváltozott munkaképességű embereknek járó ellátás megállapítására eddig csak akkor kerülhetett sor, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor nem folytatott kereső tevékenységet; azaz nem állt biztosítási jogviszonyban, vagy e jogviszonyát, akár rövid időre is megszüntette, vagy – pl. fizetés nélküli szabadság igénybevételével – szüneteltette. Figyelemmel arra, hogy 2021 óta a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások mellett egyébként korlátlanul lehet munkát végezni, a fenti feltételek teljesítése indokolatlan, időnként pedig túlzottan bonyolult ügyintézést követelt meg az érintettektől és a foglalkoztatóiktól egyaránt.

Az egyéni vállalkozók vállalkozásuk mellett például csak úgy tudtak ellátást igényelni, ha vállalkozói tevékenységüket legalább 30 napra szüneteltették (a vonatkozó szabályozás alapján ennél rövidebb ideig a vállalkozói jogviszony nem szüneteltethető.)

Még bonyolultabb volt a helyzet a társas vállalkozások (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság stb.) esetében, hiszen a társaság tevékenységében személyes közreműködést végző, vagy vezető tisztségviselő tag társas vállalkozói jogviszonya nem szüneteltethető. Az érintett tagnak tehát – ha ellátást igényelt – e jogviszonyát meg kellett szüntetni, ami adott esetben a társasági szerződés módosítását is szükségessé tette.

Rehabilitációs ellátás esetén az érintett kötelezettségei közé tartozik az együttműködés, valamint a rehabilitációban való részvétel is, ami adott esetben a felajánlott, megfelelő munkahely elfogadását, azaz munkavégzést is jelent. A rehabilitáció, illetve a rehabilitációs pénzbeli ellátás legfeljebb 36 hónapos időtartamának lejártát követően, ha az érintett újból jogosult lehet ellátásra, azt igényelnie kell, azonban a korábbi szabályozás alapján kereső tevékenységet ilyenkor sem folytathatott. A rehabilitációs ellátás megállapítása érdekében annak ellenére kellett tehát keresőtevékenységét megszüntetni/szüneteltetni, hacsak rövid időre is, hogy a rehabilitáció során egyébként együttműködésre, ennek keretében pedig munkavégzésre is köteles.

A keresőtevékenységre vonatkozó tilalom ráadásul azokra is vonatkozott, akik rokkantsági ellátás melletti munkavégzés során csupán ellátásuk újraszámítását kezdeményezték. Ők is csak úgy lehettek jogosultak az új, kedvezőbb összegű ellátásra, ha a kérelem előterjesztésekor nem folytattak kereső tevékenységet.

A most felsorolt néhány példa is jól szemlélteti, milyen problémákat, nehézségeket jelentett az érintettek és foglalkoztatóik számára e követelmény előírása. A MEOSZ ezért több alkalommal és fórumon kezdeményezte, hogy az ellátás igénylésére kereső tevékenység folytatása esetén is sor kerülhessen, ha az igénylő személy esetében annak feltételei egyébként fennállnak.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .