Kezeletlen krízisek, megoldatlan hiányok

A Február Harmadika Munkacsoport által – immár 19. éve, a hajléktalan emberek helyzetének felmérésére – megszervezett kutatás idei eredményeiből az derült ki, hogy a hajléktalan-ellátás a kezeletlen krízisek, és megoldatlan hiányok gyűjtőhelye.

A Február Harmadika Munkacsoport szakemberei által összeállított rövid kérdőívre idén februárban 8071 hajléktalan helyzetben lévő ember válaszolt. Közülük 5550 ember hajléktalan szállón, 2521 ember közterületen, fedél nélkül aludt ezen az éjszakán is az országban. Ez továbbra is „csak” a jéghegy csúcsa, azok, akiket aznap éjszaka megtaláltak és válaszoltak is a kérdésekre. Az ország 79 településének (elsősorban városok) mintegy 222 hajléktalanellátó szolgálata vett részt az idei felmérésben.

Az idei adatfelvétel azt a nagyon gyakorlatias célt szolgálta, hogy a válaszok eredményeként készüljön egy szükségletekre épülő komplex diagnózis mindenkiről. Ebben az évben először, a válaszok olyan online felületen lettek rögzítve, mely lehetővé teszi, hogy minden intézmény azonnal fölhasználhassa az elkészült diagnózist az egyéni segítő munkában, egyben már most tájékozódhassunk a 8071 válaszadó hajléktalan ember állapotáról szükségleteiről.

A résztvevő szakemberek komplex diagnózisai alapján megállapítható, hogy a hajléktalan helyzetben lévők 30%-a jól kiépített és jól működő lakóhelyközeli segítő ellátás esetén, 25%-a támogató családi, baráti segítség esetén, 17%-a olcsó lakhatás, nagyobb jövedelem és pénzbeli támogatás esetén önálló lakásban lakhatna. A hajléktalan helyzetben lévők 9%-ának ellátása ápolást-gondozást biztosító tartós bentlakásos intézményben lenne indokolt, míg 19%-uk ellátása jelenleg csak folyamatos segítséget nyújtó intézményi keretekben képzelhető el. Vagyis a hajléktalan helyzetben lévők állapota és szükségletei alapján felállított szakértői diagnózisok azt mutatják, hogy a döntő többség azért szorul a jelenlegi hajléktalan-ellátásra, mert hiányzik az olcsó lakhatás, a nagyobb jövedelem és a pénzbeli támogatás, a támogató családi, baráti segítség, a jól kiépített és jól működő lakóhelyközeli segítő ellátás, valamint az ápolást-gondozást biztosító tartós bentlakásos intézményi elhelyezés.

Ezeknek a nagy hiányterületeknek az alapvető megváltoztatása az egyedüli esély arra, hogy érzékelhetően csökkenjen annak esélye, hogy emberek hajléktalanná váljanak, növekedjen annak az esélye, hogy ebből a tűrhetetlen helyzetből kikerülhessenek.

A részletes adatok a hajléktalan emberek katasztrofális egészségi állapotát mutatják, súlyos munkajövedelem-hiány és a szociális támogatások hiánya derül ki az idei felmérésből, az előítéletek és a nagyon hátrányos háttér akadályozó hatásaira világítanak rá. Ezen tapasztalatok összefoglalása megismerhető a www.menhely.hu és a www.bmszki.hu/hu/otthontalanul

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.