Januártól már nem tekinthető nyugdíjasnak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

A szabályozás azt követően került a törvényhozók elé, hogy az alapvető jogok biztosa egy konkrét ügyben lefolytatott vizsgálatát követően úgy ítélte meg: hátrányosan érinti a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkajogi szabályozás, ezért a foglalkoztatáspolitikáért felelős technológiai és ipari miniszterhez fordult, hogy a belügyminiszterrel együttműködve készítse el és kezdeményezze a munka törvénykönyve módosítását.

Az ombudsman jelentése szerint a jogalkotó eltérő élethelyzetben lévő társadalmi csoportokat (öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és nem betöltött személyek) kezel azonos módon anélkül, hogy annak észszerű indoka lenne. Másfelől a szabályozás indokolatlanul tett különbséget a megváltozott munkaképességű munkavállalók között, hiszen a rehabilitációs ellátás mellett munkát végzőkre nem a nyugdíjasokra vonatkozó, hanem az általános szabályok irányadók, azaz az ő esetükben a munkáltatónak már eddig is indokolnia kellett a munkaviszony felmondását, szükség esetén annak indokát is bizonyítania kell, emellett ők a többi munkavállalóval azonos módon voltak eddig is jogosultak végkielégítésre.

A Munka törvénykönyve a vizsgálat idején a nyugdíjas munkavállalók közé sorolta azokat a munkavállalókat is, akik rokkantsági ellátásuk mellett végeztek kereső tevékenységet. Ez a szabályozás az érintettekre nézve több szempontból is hátrányos következménnyel járt. Egyrészt a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát munkáltatója – ahogy a nyugdíjasokét is – indokolás nélkül felmondhatta, ami meglehetősen bizonytalan helyzetet teremtett a munkaerőpiacon egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára. További jelentős hátrányt okozott, hogy a munkáltató felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén – a nyugdíjasokhoz hasonlóan – ők sem tarthattak igényt a többi munkavállalót egyébként megillető végkielégítésre; ez pedig – különösen egy hosszú ideje fennálló munkaviszony esetén – akár komoly anyagi hátrányt is jelenthetett az érintett munkavállalónak.

Az alapvető jogok biztosa egy konkrét panasz kapcsán indított eljárást és vizsgálta a fent említett szabályozást. A Biztos az AJB-2640/2022. számú jelentésében rögzítette, hogy az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben visszásságot okoz és nem áll összhangban az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye (CRPD) munkavállalást érintő rendelkezéseivel sem az a szabályozás, miszerint a rokkantsági ellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek nyugdíjas munkavállalónak minősülnek, emiatt munkaviszonyuk indokolás nélkül megszüntethető és nem jár részükre végkielégítés sem.

(Forrás:Meosz)

Ezeket is olvassa el:

Válasz érkezett a MEOSZ   fogyatékossággal élő gyermeket nevelő anyák szja mentességéről szóló javas...

Egy szívmelengető Őszközépi Fesztivál látássérült családok számára.

Egy egyedi kávézó Hanoiban, ahol hallássérült személyzet szolgálja ki a vendégeket.

Adventi csillogás – december 2. 17 óra – Fogyatékkal élők világnapi program

15%-kal emelkednek a nyugdíjak és egyes más ellátások

Akadálymentesítési konferencia az érdekvédelem tükrében