Kommunikáció, hátrányokkal – Feliratozással bővül a tolmácsszolgálat Zalaegerszegen is

Hazánkban közel négyszázezer olyan ember él, aki számára a külvilág zajai alig, vagy egyáltalán nem foghatóak fel. E korlátjuk miatt mindennapi életükben számos hátrányt kénytelenek elviselni.

Erről is beszélt a Zalai hírlap érdeklődésére a minap a SINOSZ ügyvezető igazgatója, Ormódi Róbert, amikor a 15 ezer tagot számláló, hatvan évnél régebben alapított Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kihelyezett elnökségi ülését tartották Zalaegerszegen. – Az utóbbi években befogadóbbá vált a társadalom, de számos területen kell a siketeknek és nagyothallóknak olyan problémákkal megküzdeni, ami a többség számára ismeretlen, legyen az magánélet vagy munkahely, illetve ügyintézés – fogalmazott Ormódi Róbert. – Bár a törvények a munkaadókat ösztönzik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, hiszen minden huszonötödik dolgozó után egy ilyet kellene alkalmazniuk, de a tapasztalatok szerint ennek nem szívesen tesznek eleget. Különösen, ha fogyatékos, vagy ha éppen hallássérült az illető – tette hozzá. – Tény, a rehabilitációs hivatal határozatával megváltozott munkaképességűnek minősítik a siketeket, de ez a nagyothallókra már általában nem igaz. A komplex minősítés során a hallássérültek esetében ugyanis a hallás állapotát vizsgálják és azt, hogy mennyire kommunikál érthetően – magyarázta és saját példáját említette. Ő szinte teljes siketként nem számít megváltozott munkaképességűnek, mert jól kommunikál, ezért például támogatott munkahelyre se vehetnék fel. Tapasztalataik szerint a megváltozott munkaképességűeknek és így a hallássérülteknek sem adnak a végzettségüknek megfelelő szintű munkát. – Jellemzően alacsonyabb képesítést, csak betanítást igénylő munkát ajánlanak fel, de indokként nem hivatkoznak a megváltozott képességre, mert azt tudják, hogy ez törvénysértő. Azt is ritkán közlik az állásinterjún, hogy a gyengébb hallás az elutasítás indoka, mert ilyet jó HR-es nem mond ki – ismerte el. A siketek és nagyothallók számára rendkívüli segítséget jelent az egy éve útjára indított Kontakt tolmács szolgálat. Ormódi Róbert elmondta, havonta hatezer hívást fogad a rendszerük, aminek lényege, hogy az országban dolgozó jeltolmácsokkal számítógép, illetve tablet vagy okostelefon segítségével lépnek videókapcsolatba a hallássérültek, akik jelbeszéddel közlik mondandójukat. Ezt a tolmács írásban vagy hanggal közvetíti tovább, ily módon akár telefonálhat is a hallássérült, hiszen mondandóját a tolmács fogalmazza meg a hívott személynek. – Szeretnénk ezt a szolgáltatást tovább fejleszteni, mert most a Kontakt elsősorban a jelnyelvet használó siketeknek, nagyothallóknak segítség. Akik ezt nem ismerik, nem igen tudják használni. Ezért kibővítenénk a szolgáltatást annyival, hogy a tolmácsolás valós időben feliratozva zajlik, így bővülhet a használók köre – magyarázta az ügyvezető igazgató. A Kontakt egyébként az Európai Unió 526,5 millió forintos támogatásával jött létre, és február végén jár le az egyéves tesztüzem, amihez 1100 táblagépet adtak ki használatba; pl. Zalába ezekből közel nyolcvan darab került, ezt már Horváth István, a szervezet megyei elnöke mondta el. Arról is szólt, hogy Zalában 317 tagot számlál a SINOSZ, jellemzően a felnőtt és idősebb korosztályt képviselik, emiatt olyan programokat terveznek, amelyek a fiatalok érdeklődését is felkelthetik. A felnőtt siketek hazánkban 1802-ben, a Cházár András kezdeményezésére megindult iskolai oktatás hatására kezdték el megszervezni társasági életüket, baráti köreiket. Az egységes, országos szervezet kialakításának gondolatát elsőként Oros Kálmán siket betűszedő vetette fel. Kezdeményezésére indult meg 1892-ben a Siketnémák köre. Forrás: Zalai Hírlap (Arany Gábor cikke)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .