Komplex fejlesztés segíti a mélyszegénységben élőket a szécsényi kistérségben

Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében indítottak programot a mélyszegénységben, kirekesztettségben élő gyermekekért. A több mint 248 millió forintos fejlesztés a szülők munkához juttatásán át az óvodafejlesztésen keresztül a gyermekétkeztetésig számos ponton igyekszik biztos alapot adni azoknak, akik már életük első éveiben is hatalmas hátránnyal indulnak legtöbb honfitársukhoz képest.

2004-ben a magyar lakosság 28 százaléka élt a létminimum alatt, a gyermekek közt pedig ennél is rosszabb az arány: mintegy 40 százalék. A szegénység különösen sújtja azokat a gyermekeket, akiknek tanulatlanok vagy munkanélküliek a szülei, kis falvakban élnek, romák, esetleg súlyosan fogyatékosak. A legrosszabb a helyzet természetesen ott, ahol ezek az adottságok halmozottan jelentkeznek. Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége a 13 település alkotta, Nógrád megyei szécsényi kistérség. Az egykor iparosodott kisváros és a körülötte fejlett mezőgazdasággal rendelkező községek helyzete az elmúlt másfél évtizedben rengeteget romlott. A települések többsége társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, a munkanélküliség jóval az országos átlag feletti.

A kistérség több mint húszezer lakója közül 4288 gyermek, jelentős hányaduk segélyezett. Míg Szécsényben minden ötödik gyermek részesül segélyben, a községekben ez az arány 40 és 90 százalék között mozog. A több mint négyezer kiskorúra mindössze hét védőnő és két gyermekorvos jut, a 13 település közül csak hatban van állandó háziorvos. Ráadásul nem csak az egészségügy, de a gyermekjóléti alapellátások területén is igen nagyok a hiányosságok. Bár óvoda mindenhol működik, a fogyatékos 3-6 éves gyermekek helyzete megoldatlan. Nincsenek szervezett nyári-szünidei programok, a települések egy részén nem sikerült EU-konformmá tenni, így megszűntek játszóterek, a rendelkezésre álló sportpályák részben kihasználatlanok, úszási lehetőség pedig nincs a kistérségben.

A Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány az EGT-Norvég Alap Finanszírozási Mechanizmus pályázatán elnyert támogatással vágott bele a Szécsényi Gyermekesély Programba. A VÁTI Nonprofit Kft. által kezelt projekt 248.368.175 millió forintból igyekszik csökkenteni a szegénységben élő családok számát, felszámolni a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, javítani a térségben élő gyerekek életkörülményeit és esélyeit – mindezt helyi döntéshozók és szakemberek bevonásával. A projekt egyszerre több területen igyekszik eredményeket elérni. (A projekt teljes költségvetése 248.368.175 forint ebből a támogatás összege 204.928.625 Ft)

Az alapokat a Biztos Kezdet program teremti meg gyermekházak létrehozásával, óvodák fejlesztésével, a védőnői hálózat megerősítésével és az óvónők képzésével. Ezzel párhuzamosan az iskolákban is megindul a felzárkózás, az esélyteremtő oktatás, a deszegráció és a fogyatékos gyermekek integrációja. Igyekeznek tartós kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, hogy ezzel is csökkentsék a hiányzások számát, előkészítik a pályaválasztást és nyomon követik a 14-18 éves korosztályt is, hogy minél kisebb legyen a lemorzsolódás.

Bár a teljes egészségügy terén nem hozhat áttörést egy ilyen kezdeményezés, három kiválasztott ponton fontos eredményeket érhetnek el, mégpedig az intézményi gyermekétkeztetés feltételeinek javítása, gyermekek fogászati ellátásának fejlesztése, valamint a serdülőkori terhesség visszaszorítása terén. A legtöbb településen gondot okoz, hogy a serdülők „nem tudnak mit kezdeni magukkal”, a bandázás, olykor a randalírozás, egyik településen pedig a drog jelent egyre nagyobb problémát. Éppen ezért a program az ifjúsági közösségfejlesztésre is kiterjed.

A gondok egyik gyökerét a szülők munkanélkülisége jelenti, ezért fontos, hogy az ő munkaerő-piaci esélyeiket is növeljék. Ennek egyik eleme a – fiatalokat közvetlenül is érintő – digitális írástudatlanság felszámolása, a közösségi házak info-kommunikációs fejlesztése.

Az összetett program nem „tűzoltásról”, hanem olyan stratégiaalkotásról szól, amely hosszú távon megalapozhatja a térség jövőjét. Nem mindegy ugyanis, hogy a most óvodába, iskolába járó gyermekek milyen esélyt kapnak a felnőtté váláshoz. A három éves projekt a tervek szerint folytatódni fog, egyelőre csak megteremti a hosszabb távú fejlődés alapjait.

A projekt az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmus társfinanszírozásával valósul meg.