Közönségdíjat nyert a Baráthegyi vakvezetőkutya Iskola a 2026-os Önzetlenség Napján!

A Gazsi Zoltán által megálmodott eseményen civil szervezetek, felelős vállalatok és lelkes önkéntesek fogtak össze egy elfogadóbb világért. Ahogy Zoltán a megnyitó beszédében egy indiai gurut idézve fogalmazott: „Akik jó dolgokat visznek véghez, azokkal csoda dolgok történnek meg.” Az alapítvány munkatársai és önkéntesei hatalmas hálával és büszkeséggel tértek haza, hiszen amellett, hogy rengeteg csodálatos emberrel ismerkedtek meg, a Millenáris színháztermében bemutatott előadásukkkal ők nyerték meg a rendezvény közönségdíját!

Idén 25 kiválasztott civil szervezet kapott lehetőséget arra, hogy saját standdal mutatkozzon be a nagyközönségnek, közülük 7-en vehettek részt a „Delfinek között” programon. A „Baráthegyiek” számára ez az esemény nemcsak a bemutatkozásról, hanem a valódi, mély kapcsolódásokról és az odafigyelésről szólt. Gazsi Zoltán beszédében rávilágított arra, hogy már Darwin is felismerte: az emberi fejlődést és túlélést leginkább az egymásról való gondoskodás, a szeretet és az empátia segítette. Ezt a fajta gondoskodó figyelmet tapasztaltuk meg mi is a nap folyamán – olvasható a szervezet közleményében.

Egymást váltották az érdeklődők a standoknál

Szinte egyetlen percre sem maradtak látogatók nélkül. Kicsik és nagyok egyaránt kíváncsian léptek oda a vakvezetőkutyát képző alapítvány csapatához. A szervezet célja az volt, hogy interaktív módon, játékosan ismertessék meg velük a látássérült emberek és vakvezető kutyák világát.

Vida Zoltán, az alapítvány munkatársa így emlékszik vissza:
„Rengetegen odajöttek hozzánk, akik megismerkedtek a Braille-írással, és készültünk illat- és tárgyfelismerő játékokkal is. A beszélgetések során a leggyakrabban a közlekedés került szóba: az embereket leginkább az érdekelte, hogyan talál oda a céljához a kutyus és gazdája, és ki is irányít valójában az úton.”

Az illat- és tárgyfelismerő játékok során a látogatók saját maguk is megtapasztalhatták, milyen érzés pusztán a tapintásra és a szaglásra hagyatkozni, és kipróbálhatták, hogy milyen vakvezető kutyával közlekedni. A legnagyobb sztárok természetesen a jövőbeli vakvezető kölyökkutyák voltak, akik fáradhatatlanul fogadták a simogatásokat. A beszélgetések során pedig rengeteg tévhitet sikerült eloszlatni: sokan rácsodálkoztak például arra, hogy a kutya nem egy „élő GPS”, hanem összehangolt csapatmunkában közlekedik a gazdival, ahol a látássérült ember irányít, a kutya pedig a biztonságos akadálykerülésért felel.

A „Delfinek között”

A rendezvény egyik legizgalmasabb és legnagyobb kihívása a már említett „Delfinek között” program volt, ami a Millenáris színháztermében zajlott. Itt a kiválasztott 7 szervezet kapott lehetőséget arra, hogy a nagyszínpadra állva, egy szigorúan 5 perces előadás (pitch) keretében mutassa be projektjét a négytagú zsűrinek (Dr. Varga Eszter, Dr. Kaibinger Tamás, Sárospataki Albert és Tomán Szabina).

Zoli elmondása szerint a színpadra lépés előtti kezdeti izgalmat hamar felváltotta a jóleső érzés, látva, hogy a zsűrit és a közönséget őszintén érdekli egy látássérült ember élete, és az a hatalmas plusz, amit egy vakvezető kutya adhat.

„Ez egy igazi kihívás volt számunkra, hiszen a küldetésünk bemutatása mellett a forprofit szemléletet is be kellett építenünk a prezentációba, mindezt pedig 5 percbe sűrítve. Nagyon jó volt látni, hogy a zsűri érdeklődéssel figyelt, és minden delfintől kaptunk saját, sokszor egészen személyes, vagy épp a jövőképünkre vonatkozó kérdéseket” – mondta az alapítvány stratégiai vezetője, Papp Mónika.

A zsűri számára is újszerű élmény volt a vakvezető kutyák kiképzésének és a látássérültek közlekedésének mélyebb megismerése. A „Delfinek” végül olyan nagyvonalúak voltak, hogy eredeti elképzelésüket felülbírálva úgy döntöttek: mind a 7 bemutatkozó szervezetet fontosnak tartják és támogatják.

A legnagyobb elismerés: A közönségdíj

A nap koronájaként a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola alapítványa nyerte meg az esemény közönségdíját, 1 millió forintot. Ahogy Vida Zoltán fogalmazott: „Ez egy óriási dolog. Azt jelenti, hogy az emberek érdekesnek és értékesnek tartják azt a munkát, amit az alapítványunk végez.”

A közönség soraiból is érkeztek még felajánlások, így további 1 millió forintnyi adományt kapott a vakvezető kutyák képzésére a szervezet.

Az eseményt mindvégig áthatotta az önzetlenség szelleme. Sokat tanultak a többi szervezettől a fenntarthatóságról és a tudatosságról, emellett olyan kapcsolatokat építettünk, amelyekből a jövőben nagyszerű együttműködések születhetnek.