Látássérült banki ügyfeleket érintő döntést hozott az Egyenlő Bánásmód Hatóság

A K&H Bank egyik ügyfele azt sérelmezte, hogy az egyébként pozitívan elbírált hitelkérelme ügyében a bank – kifejezetten látássérültsége miatt – ragaszkodott ahhoz, hogy a hitelhez kapcsolódó zálogszerződést foglalják közjegyzői okiratba. A bank ezt annak ellenére követelte meg, hogy a jogügyletben a nem látássérült ügyfelek esetében elegendő egy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat is. Az ezzel kapcsolatban felmerült közjegyzői munkadíj 198.000 forint volt, melyből – az ügyfél számlacsomagjára tekintettel – a bank csupán 60.000 forintot térített meg. A közjegyzői díjból eredő többletköltség kompenzálását ezen felül nem vállalta.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult panaszost az eljárásban az MVGYOSZ képviselte.

A hatóság helyt adott az előterjesztett kérelemben foglaltaknak, és határozatában azt mondta ki, hogy a bank megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a kérelmező fogyatékosságával összefüggésben, mivel kizárólag azért követelte meg esetében a hitelt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalását, mert látássérültsége miatt olvasásra képtelennek minősül.

A jogsértés következményeként az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltotta a K&H Banknak, hogy a jövőben más látássérült ügyfelek esetében ilyen magatartást tanúsítson. Ezenkívül – a nyilvánosság tájékoztatása érdekében – a hatóság elrendelte azt is, hogy a jogsértést megállapító határozatát a bank saját https://www.kh.hu/bank honlapján, a kezdőoldalról közvetlenül elérhető módon 30 napra tegye közzé. A bank e kötelezettségének oly módon tett eleget, hogy a hatóság határozatát, annak indokolása nélkül a fenti oldalon a hírek és hivatalos közzétételek, ezen belül a közlemények között tette közzé.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az általa lefolytatott eljárás alapján úgy ítélte meg, hogy a bank közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal, hogy a látássérült ügyféllel szemben a látókhoz képest többletkövetelményt támasztott, amennyiben a jelzálogjog alapítása érdekében a közokiratba foglalt zálogszerződés meglétét követelte meg az ügyfél közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata helyett. Tette ezt annak ellenére, hogy ez a követelmény a jelenleg hatályos, 2020. január 1-jétől módosított szabályozásból egyébként már nem következik.

A hatóság ennek kapcsán azt is kiemelte, hogy mivel a bank ragaszkodott a zálogszerződés kétoldalú közjegyzői okiratba foglalásához, ezért a látássérült ügyfél nem tudott élni az őt a közjegyzői díjszabásról szóló rendelet alapján megillető díjkedvezménnyel sem (22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet 7. § (2) bekezdés).

A bank az ellene indított eljárás során továbbra is fenntartotta azon korábbi álláspontját, miszerint a szabályozás értelmében a látássérült fogyasztók esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében a kölcsön-, illetve zálogszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. Nyilatkozata szerint ennek ellenére nem kíván plusz terhet róni az érintett fogyasztókra, ezért – ha ezt a körülményt az adott ügyben eljáró ügyintéző jelzi – a közjegyzői okirat elkészítésével felmerülő többletterhet „az esélyegyenlőség biztosítása érdekében” visszatéríti. Erről a lehetőségről az ügyintézőket a K&H Bank – ígérete szerint – hírlevélben tájékoztatja.

A K&H Bank által előadottakat védekezésként a hatóság nem fogadta el, mivel ebben a kérdésben nem osztotta annak jogértelmezését, továbbá mivel a bank semmilyen okirattal nem igazolta azt, hogy a szerződés közokiratba foglalásával felmerült többletköltséget az ügyfél részére megtérítette volna.

Összegezve: az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntésének köszönhetően a K&H Bank Zrt. hasonló esetekben a zálogjog bejegyzéséhez szükséges okirat vonatkozásában a látássérült ügyfelekkel szemben nem támaszthat többletkövetelményeket és nem okozhat többletköltségeket anélkül, hogy azokat megtérítené számukra.

(MVGYOSZ. –Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos)