Bár a járványos gyermekbénulás hazánkban már a múlté, a polio vírus történelmének lezárásáról csak akkor beszélhetünk, ha a járvány túlélői számára egy egész életen át tartó rehabilitációt, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk mondta el Földesi Erzsébet, a MEOSZ alelnöke azon a mai sajtótájékoztatón, amelyet a Polio Világnap alkalmából szervezett a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Magyar Polio Alapítvány.

Emléktáblát avattak ma Rádai Sándor tiszteletére a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) székházában. Rádai Sándorban, aki a járványos gyermekbénulás betegség következményeként maga is súlyosan mozgássérült volt, a hazai akadálymentesítés atyját tiszteli a Szövetség. A nemzetközi szaktekintélyű gépészmérnök dolgozta ki az építési szabványokra vonatkozó ajánlásokat az akadálymentesítés területén és neki volt köszönhető a nyolcvanas években a mozgáskorlátozott embereknek járó parkolási kártya vagy a benzinjegy bevezetése is.

A költségvetés számára nem hozta meg a várt megtakarítást, az érintetteket viszont a korábbinál lényegesen rosszabb helyzetbe sodorta a rokkantsági rendszer két évvel ezelőtti átalakítása. Az érdekvédők módosításokat szorgalmaznak.

Az ötvenes években csak néhány évet adtak a fertőzötteknek az orvosok, de ma is még több ezren élnek teljes életet, igaz, maradandó károsodással, nehéz körülmények között. A rettegett gyermekparalízis-járványban Magyarországon legalább 20 ezer gyerek betegedett meg az ötvenes évek végéig. A kezelést szinte rajtuk kísérletezték ki, megkapták a nyomorék címkét, miközben a szocializmusban többek közt faluszéli intézetekbe dugták őket, majd leépítették az ellátórendszert. A Polio Világnapon privát felvételekkel mutatjuk be a paralízisesek elmúlt évtizedeit.

37 ezer forintból megélni sem lehet, nemhogy rehabilitálódni- A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége több más intézkedés mellett az ellátások felső összeghatárának emelését, a jövedelemkorlát eltörlését, a szükséges biztosítási idő módosítását és a foglalkoztatás támogatására vonatkozó jogszabályok módosítását javasolja az Emberi Erőforrások Minisztériumának a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény tervezett módosítása kapcsán.

A közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szavaztak tegnap az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságában. Bagó Zoltán néppárti képviselő szerint az irányelv jó kezdeményezés az akadálymentesítés terén, azonban a későbbiekben ki kell majd terjeszteni hatályát, hogy minden egyes közszektorbeli szervezet webhelye akadálymentessé váljon.

A súlyos anyagi helyzetben lévő Pető Intézet problémáit részben a külföldi megbízások visszaesése okozta. Bármennyire is világhírű a központi idegrendszeri sérülteket önálló életre tanító eljárás, külföldön más a szemlélet. Egy északi országban dolgozó magyar konduktor úgy tapasztalja, hogy egy jóléti országban elektromos kocsit, liftet, lakást, 24 órás felügyeletet kapnak a mozgássérültek, így nem mindig értik, miért kellene őket kemény munkával megtanítani járni.

Nagyot változott a vakok és gyengénlátók helyzete az elmúlt évtizedekben Magyarországon, kiváltképpen mióta hazánk az Európai Unió tagja lett. Korábban a „kaptok, amit kaptok” elv volt jellemző, az érintettek viszont most azt mondják, az uniós pályázatoknak köszönhetően a korábbinál nagyobb figyelmet kapnak Szegeden. Ezzel együtt vannak nehézségeik, és konkrét javítanivaló is akad.

Rendkívül megtisztelő elismerésekben részesült a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) arany fokozatú támogatója, a Tesco-Global Áruházak Zrt, amely négy díjat is kapott a társadalmi felelősségvállalás területen.

A Balkán hangja kulturális egyesület és a Vakrepülés Színtársulat közös rendezvénye 2013 október 18án (pénteken) a XVII. kerületi Maros moziban ( Budapest, IX. U.3. ).