Megfejtették a vakok rémálmainak okát (bulvár hír)

A vak embereknek négyszer gyakrabban van rémálmuk, mint a látóknak – derítette ki egy dán kutatócsoport a Science Nordic szerint. A tanulmány eredményei szerint ez a vaknak született emberekre igaz, akik életük során veszítik el látásukat, rájuk kevéssé. A 41 éves Heidi Andersent hozzák fel példának: a látás nélkül született nő arról számolt be, hogy rendszeresen arról álmodik, hogy elgázolják, hogy a földre zuhan és hogy valaki követi őt. „A rémálmaim középpontjában a komplett tehetetlenség érzése áll” – mondta. Nincs egyedül: a Sleep Medicine szakmai folyóiratban megjelent „A tanulmány alátámasztja azt a már létező hipotézist, hogy az emberek rémálmai kapcsolatban vannak azokkal az érzelmekkel, amiket ébren élnek meg. És a vak emberek nyilvánvalóan több fenyegető vagy veszélyes helyzetet élnek át a nap folyamán, mint a normál látású emberek” – mondta Amani Meaidi, a Koppenhágai Egyetem alvásközpontjától. A kutatás úgy zajlott, hogy 11 vakon született, 14 élete során megvakult és 25 ép látású embert vizsgáltak. Megkérték őket, hogy alvás után jegyezzék le, mit álmodtak. A vakon születetteknek nem vizuális álmaik voltak, és mint említettük, azok negyede rémálomszerű volt. Az életük során megvakultaknál fontos elem, hogy minél régebb óta vesztették el a látásukat, annál kevesebb vizuális elem volt az álmaikban, amik 7 százaléka volt rémálom. Az épeknél ugye 6 százalék, és logikusan ők inkább álmodtak képekben. Nem meglepő, hogy a vak emberek álmaiban alapvetően a látáson kívüli érzékek dominálnak: hangok, ízek, illatok és érintések. De miért nem élnek át annyi szörnyű álmot az életük során megvakult emberek? A válasz az, hogy ők már látták az őket övező világot, így sok dolog, amit a vaknak születettek nem láthattak, csak a fenyegető hangját vagy szagát ismerik, számukra ismerős, ezért nem ijesztő. Korábbi tanulmányok amúgy megállapították, hogy az álmodásnak is van funkciója: ezáltal olyan információkat idézünk fel, amelyek elengedhetetlenek a túlélésünk szempontjából. A vaknak született emberek kiszolgáltatottabbak, ezért fokozottan figyelniük kell, több ilyen információra szorulnak. Érdekes módon ez segít számukra a mindennapi magabiztos életben, például a városi közlekedésben. Amíg alszunk, az agyunk szorgalmasan osztályoz, a fontos információkat különválogatja, ekkor képződnek a lényeges emlékeink. A túléléshez szükséges emlékek pedig ritkán pozitívak, nem hiába mondjuk, hogy a hibákból tanulunk. Ezért jött ki az a meglepő eredmény is, miszerint hiába a sok rémálom, a vakok nem szenvednek nagyobb arányban depressziótól vagy szorongástól. Csak túlélni próbálnak.