Megszólalt az RTL-nek Roska Botond magyar tudós, aki visszaadhatja a vakok látását

Roska Botond kapta idén az orvosi Wolf-díjat, amit sokan a Nobel-díjjal egyenértékűnek ismernek el.

Roska Botond José-Alain Sahellel megosztva nyerte el a díjat egy közösen jegyzett tanulmányuk után, amiben beszámoltak az első vak betegről, aki visszanyerte a látását. Ő már felismeri a tárgyakat, most a magyar tudós arra készül, hogy az új páciensek már az arcokat is felismerjék, ami egy újabb mérföldkövet jelenthet a vakság gyógyításában. Roska Botond az RTL Híradónak adott interjút.
Roska Botond, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja kapta idén az orvosi Wolf-díjat. A Nobel-díj előszobájának is nevezett díjat a vak emberek látásának helyreállításáért nyerte el a Svájcban élő magyar idegkutató – írta korábban a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az MTA. A betegek, akik korábban legfeljebb a sötét-világos eltérést érzékelték, a kezelés után képesek voltak különféle tárgyakat elkülöníteni. A módszert folyamatosan fejlesztik.
Roska Botond a bázeli Institue of Molecular and Clinical Ophtalmology igazgatója és a budapesti Brain Vision Center egyik alapítója. A 2024-es orvosi Wold-díjat José-Alain Sahellel megosztva nyerte el. Közösen jegyzett, 2021 májusában megjelent korszakos tanulmányukban számoltak be az első vak betegről, aki részben visszanyerte látását.
Korábban az RTL Híradó is beszámolt arról, amikor 2021 májusában Roska Botond egy speciális génterápiás injekcióval és komputerszemüveggel részlegesen visszaadta egy 58 éves vak beteg látását. Az eljárásért első magyarként megkapta a Louis-Jeantet díjat. A kutató akkor azt mondta az RTL Híradónak, ő csak az látja, hogy 20 év alatt egyetlen embernek tudott segíteni.

Roska Botond most szintén az RTL Híradónak adott interjút. Elmondta, hogy már 4-5 ilyen páciensük is van. Ők korábban mind vakok voltak, most viszont már tárgyakat fel tudnak ismerni, de arcot még nem, és olvasni még nem tudnak. Most már ezen dolgoznak, vagyis hogy a betegeik arcokat is fel tudjanak ismerni.
Az eljárás, amivel dolgoznak, Roska Botond szerint nagyon egyszerű. Ezt úgy magyarázta, hogy az emberi szemben a retina veszi fel és dolgozza fel a fényt. Ennek a retinának 3 része van. Az első egy fényérzékelő réteg, ami olyan, mint egy fényképezőgépben. Utána van egy „számítógép” benne, majd pedig az így feldolgozott információt „behuzalozzák az agyba”.
Az eljárásuk lényege, hogy úgynevezett vírusvektorokat alkalmaznak, amik olyan, mint a kis labdák, amiben van egy fényérzékelő fehérjét kódoló gén és egy „postai cím”, ami a retina egyik sejttípusához irányítja a fényérzékelő komponenst.
És akkor egy vak retinában egyfajta sejttípus az fényérzékelő lesz
– magyarázta az eljárás lényegét a professzor az RTL Híradónak.
Először olyan sejteket céloztak így meg, amelyeket könnyű volt eltalálni, de éppen emiatt nem is hozott olyan jó eredményt. Most olyan sejtekre „lőnek”, amelyeket nehezebb megtalálni, de a számítások szerint jobb eredményre vezethetnek.
Meg kell tanulniuk újra látni
A látás visszaszerzése a kutató szerint hasonlóan működik egy rehabilitációhoz.
Az első pár betegünk több éve vak volt. És meg kell tanulniuk újra látni
– mondta Roska Botond.
Ezek azonban egyelőre klinikai kísérletek, nem olyan terápia, amit bárki megkaphat az orvosnál. Jósolni nem szeretnem, hogy mikor lesz széles körben elérhető, viszont úgy számol, hogy az arcfelismerést lehetővé tevő terápia három éven belül eljuthat a kísérleti szakaszba. Ha egyébként ez már most rendelkezésre állna, akkor a magyar páciensek egy része erre már elő van készítve, mivel Roska Botondéknak számos együttműködése van, például a Semmelweis Egyetem szemészeti klinikájával is.
A látás elvesztésén segíteni lehet
Roska Botond szerint az alaptechnológiák megvannak arra, hogy a vakság állapotán segíteni lehessen, hiszen képesek fényérzékennyé tenni sejteket. A különböző látásvesztések azonban eltérő terápiákat igényelnek, amiket adott esetben több évtized is lehet kidolgozni. Az számít, hogy erre mennyi erőforrást hajlandó áldozni a társadalom. Magyarul a pénzen múlik szinte minden, abból viszont nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiség, és vannak a világon más betegségek is.
Egyre több lesz a vak
Roska Botond szerint egyre több vak ember lesz a világon, amit részben az okoz, hogy az emberek tovább élnek. A vakságnak egy része pedig öregségi vakság.
A másik pedig az, hogy egyre nagyobb számú rövidlátó lesz a világon
– mondta, majd hozzátette, hogy Ázsiában a gyerekek 95 százaléka rövidlátónak számít. Ezek egy része idős korban vaksággal összefüggő problémákat okoz.
Bár a díjaknak nem szokott túl nagy jelentőséget tulajdonítani, a Wolf-díj annyiban mégis segíthet, hogy megmutatja a cégeknek, hogy ez egy olyan probléma, amibe érdemes befektetni.
A Wolf-díjról

A díjat 1978-ban alapította Richard Wolf milliárdos feltaláló azzal a céllal, hogy elismerje a jelenkor legkiválóbb tudósainak és művészeinek „az emberiség érdekeit és az emberek közti baráti kapcsolatokat segítő eredményeit”. Az elismerést öt tudományos és egy művészeti kategóriában adják át jobbára évente (nem ritka, hogy kimarad egy-egy év) Izraelben. A díjjal, amelyet több tudományterületen a Nobel-díjhoz közeli presztízsűnek tartanak, 100 000 dollár pénzjutalom is jár.

Az idei díjazottak között egy másik magyar is van: a zeneművészeti elismerést Kurtág Györgynek ítélték oda.
Az RTL Híradó riportjából az is kiderül, milyen a látást részlegesen visszaadó eszköz működés
forrás: rtl.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .