Megválasztották az Európai Vakok Szövetségének új tisztségviselőit

Az európai országokból érkező érdekképviseleti szakemberek megválasztották az EBU vezető tisztségviselőit, elfogadták a szövetség új stratégiáját, és módosították annak alapszabályát. Emellett egy innovatív segédeszközökről szóló konferenciának is jutott hely.

A 2024. február 11-14. között megtartott tisztújító közgyűlés azon túl, hogy elfogadta az EBU új alapszabályát, megválasztotta az EBU végrehajtási bizottságának (Board) 8 tagját, első és második alelnökét, elnökét, továbbá a Vakok Világszövetségébe (WBU) küldendő három képviselőt.

A leköszönő tisztségviselők jelentései alapján az EBU pozitív időszakot zárt, és bár a Covid, az ukrán helyzet és az ezek kapcsán fellépő gazdasági recesszió nehezítette a munkát, összességében mégis büszkék lehetünk a szervezet eredményeire.

A bizottság, az alelnökök, az elnök és a 3 WBU küldött jelölése szabályszerűen zajlott, választási visszásság a jelölőbizottság jelentése alapján nem történt. A nemre, korra, látássérülés mértékére, és szaktudásra vonatkozó reprezentatív adatok alapján a jelöltlista igencsak sokszínűnek bizonyult.

A február 13-án tartott választáson induló jelölteknek lehetőségük volt 2-2 percben szóban is bemutatkozni a közgyűlésnek. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége nevében dr. Velegi Dorottya megbízott szakmai vezető vett részt a szavazásban.

Az EBU új elnökének Tytti Matsinent választották Finnországból, az első alelnök Barbara Martin Munoz Spanyolországból, a második alelnök pedig Kevin Kelly Írországból.

Főtitkár: Maria Thorstensson (Svédország)

Kincstárnok: Roland Studer (Svájc)

A Bizottság 8 rendes tagja:
Sabine Stroem (Németország)
Jakob Rosin (Észtország)
Anja Ursic (Szlovénia)
David Aldwinckle (Egyesült Királyság)
Andreas Havsberg (Norvégia)
Hubert Perfler (Olaszország)
Sinan Tafaj (Albánia)
Dagmar Filgasova (Cseh Köztársaság)

WBU küldöttek:
Tytti Matsinen (Finnország) ex officio
Maria Thorstensson (Svédország)
Roland Studer (Svájc)
Rodrigo Santos (Portugália)

Innovációval a látássérült emberek önálló életviteléért

A közgyűléssel egy időben több Európa-szerte ismert és elismert segédeszközgyártó cég kapott lehetőséget a bemutatkozásra. A kiállításon többek között az Eyesynth, a SuperBrain, az Ambutech, a portugál ACAPO Szövetség segédeszközboltja, az IndexBraille és a BraillePen cégek tartottak bemutatókat. Az eseményen fehérbotokat, Braille-kijelzőket, ábranagyítókat, okosszemüvegeket és lézeres akadályérzékelő berendezéseket lehetett kipróbálni.

Az Eyesynth által gyártott Niira okosszemüveg egy, a szemüvegre épített kamera segítségével pásztázza a viselője előtti környezetet, a felmért akadályok távolságát pedig lézerrel határozza meg. A szemüveg szárára két csontrezgéses fülhallgatót építettek, ami különböző típusú hangokat továbbít a viselőjéhez. Az egyes típusú akadályokat, mint például az ajtónyílások, vagy az oldalirányból közeledő, ill. a mozgó akadályok, különböző típusú állandó zajokkal közli az eszköz. Az oldal irányú akadályokat egy szélfúváshoz hasonló susogás, a mozgó akadályokat pedig a tengerzúgás hangját imitáló fehér zaj jelzi. A szemüvegről egy kábel ágazik le, ami a látott képet értelmező kisebb számítógépbe fut be. Ezen a nagyjából egy kisebb tablet méretével megegyező eszközön jól kitapintható nyomógombokkal tudjuk az eszköz hangerejét, a távolság mértékét és üzemmódját (panoráma vagy egyenes mód) beállítani. Az eszköz prototípus stádiumban van jelenleg, és várhatóan 4000 euró egységáron fogják forgalmazni.

A SuperBrain nevű, fejre rögzíthető haptikus akadályérzékelő berendezés úgy néz ki, mint egy munkavédelmi sisak. Különlegességét az adja, hogy a homlokra és a hajas fejbőrre továbbítja, ha az eszközbe épített lézeres érzékelők akadályokat érzékelnek. Az előttünk lévő akadályokat kb. 180 fokos látószögben érzékeli a fejpánt. A sűrűn elhelyezett rezgő betétek azon az oldalon rezdülnek meg, amelyiken az akadály van. A pulzáló jelzések az akadállyal együtt mozognak végig az ember homlokán. Előnye, hogy a viselő füle szabadon marad, hátránya viszont, hogy a homlok bőrére érkező kisebb rezdülések meglétét meg kell szokni és meg kell tanulni értelmezni.

Tapintható jelzések az új euró bankjegyeken

Az euró bankjegyeket annak bevezetése óta úgy alkották meg, hogy méretük eltérjen, így a súlyosan látássérült emberek is könnyen meg tudják azokat különböztetni. Az Európai Központi Bank a megújuló euró bankjegyek megalkotása során továbbra is figyelemmel szeretne lenni a látássérült emberek igényeire, ezért az EBU közgyűlésével egy időben lehetővé tette, hogy a magyar delegáció tagjai teszteljék az új bankjegyekre telepített tapintható jelzéseket. A tapintható jelzések az eltérő méretű bankjegyek megkülönböztetését segítik. A teszt során két típusú jelzést volt lehetőség értékelni, ebből az első változat bizonyult tartósabbnak.

(Dr. Weninger Magda               Dr. Velegi Dorottya – MVgYOSZ. jogtanácsos                      megbízott szakmai vezető)